Csörgőkígyó harapta meg a felsőtárkányi férfit

Egy texasi csörgőkirály harapta meg tartóját csütörtökön este, aki a baleset után az egri kórház sürgősségi osztályán jelentkezett. Mivel a kórház nem rendelkezik ilyen esetekre speciális ellenanyaggal, a Honvéd Kórházba irányították a beteget, aki azóta is orvos megfigyelése alatt áll.

Az Agria Tv információi szerint a férfi és családja hat éve költözött Felsőtárkányba, jelenleg a falu szélén, a Gyöngyvirág utcában laknak. A környékbeliek elmondták: a férfi számos hüllőt tart, sőt, akik a környéken eddig beazonosíthatatlan élőlényeket találtak, mind hozzá vitték azokat. A faluban élőket felháborította az eset, elmondásuk szerint nem értik, hogy lehet felelőtlenül ilyen veszélyes állatot tartani.

Mint azt Dr. Zacher Gábortól, az MH Egészségügyi Központ Honvéd Kórház Sürgősségi Betegellátó Centrumának osztályvezető főorvosától, toxikológustól megtudtuk, a támadó hüllőről tudni kell, hogy roppant gyors mozgású, tehát akár etetés közben is pillanatok alatt képes megharapni áldozatát.

A konkrét esetben az állat az egyik méregfogát süllyesztette tartója kézfejébe, ott egy körülbelül két centiméteres sebet ejtve, duzzanatot okozva. Ez a baleset kiterjedését és a bejuttatott méreganyagot tekintve is viszonylag banálisnak tekinthető, ám például egy egérrel azonnal végzett volna a méreg. A sérült férfit ellátták, egyelőre két adag ellenmérget juttattak a szervezetébe, állapota stabil, orvosi megfigyelés alatt áll.

A szakembertől megtudtuk azt is, hogy nagyobb méregadag súlyos érfalkárosodást, maradandó egészségkárosodást is okozhat. Az ellenanyagot egyébként Brazíliából szerzi be a kórház, ampullánként 500 dollárért. Hazánkban egyébként 50-100 olyan legális állattartó lehet, aki hasonló hüllőt tart otthonában.

Ha a szabályoknak megfelelő terráriumban, az előírásokat betartva gondoskodik bárki otthon a veszélyes hüllőről, pókról, az nem jelent veszélyt a közvetlen környezetre. Érdemes azt is megemlíteni, hogy Zacher főorvos tájékoztatása szerint a hüllők egyáltalán nem háziasíthatók, tehát a kígyótartás személytelen dolog, legfeljebb az állatok életmódját, fejlődését lehet napról napra nyomon követni.

További részleteket a Heves Megyei Hírlap szombati számában olvashatnak.

Képünk illusztráció Fotó: Shutterstock