Teszt: felismeri a településeket a címerük alapján?

A kvíz után egy kis áttekintés Heves megye legnagyobb településeinek címereiről:

Eger címere a Fenesy György korábbi egri püspökkel 1694-ben kötött egyezmény után a püspök címeréből alakult ki. A címer csücskös talpú kék pajzsának zöld talpán természetes színű, két lőréses védőfal áll, amit három pártázatos, nyitott kapujú bástya erősít. Balról ezüst (fehér) egyszarvú ágaskodik. Az unikornis mellső lábaival egy hegyével felfelé álló, arany markolatú pallost tart a földesúri pallosjog jelképeként. A kardra tekeredő, zöld kígyó azt szimbolizálja, hogy hit legyőzi az álnokságot és a gyűlölködést. A kard hegyén ezüst hatágú csillag, a pajzsfő közepén arany napkorona fele. A csillag és a nap az éjszakák és a nappalok váltakozását jelképezi. Jobbról természetes színű, kiterjesztett szárnyú sas lebeg, karmai között nyitott könyvet tart. A karmaival az evangéliumot tartó sas Szent János apostolra és evangélistára, az egri főegyházmegye védőszentjére utal.

A pajzsot takarók helyett barokkos arany-ezüst indadísz keretezi, az indák közül jobbra és balra egy-egy vörös nyelvű griff feje tekint ki.

Gyöngyös címere felül egyenes vonalú, hosszúkás, csúcsos, fekete szegélyű címerpajzs. Rajta zöld sík, füves mezőben, balról jobbra futó fekete színű farkas. A pajzsfő és a pajzsderék kék színű, a pajzsfő elején aranyszínű nyolcágú csillag, a pajzsfő hátsó részén ezüst színű emberarcú holdsarló. A címerpajzs körül aranyszínű barokkos jellegű indadíszek.

A XIV. században kapta a város azóta is használt ősi címerét – a futó farkast ábrázoló Anjou-kori címerpajzsot. A szimbolikus állat a város alapításában részt vett Szécsényi Farkas Tamás képe, a sarokban lévő csillag és félhold pedig az erdélyi vajda és a szolnoki ispán címeréből került át, mint címertöredék. Gyöngyös címere egy XVII. századi pecsétnyomó színtelen vésetén maradt fenn. E századból származó okleveleken, iratokon található Gyöngyös város címerének ábrázolása, mely minden bizonnyal a későbbi címerrajzolatok alapjául is szolgált.

Hatvan címerén álló csücskös talpú a pajzs, kék mezejében, jobbra forduló, jobbra néző, vörössel fegyverzett aranyoroszlán dúsbojtú kettős farokkal lebegve lép jobbra. Mellső karmaiban függőlegesen vörös botot tart. A mai címer tervezője ötvözte a múltat a jelennel: a hősi múltat jelképező oroszlánt megtartotta, elhagyta azonban a jogart, helyébe vörös színű botot adott az oroszlán mellső mancsába.

A címer és a zászló egyaránt kétszínű: kék, ill. arany (megfelelője a sárga). Az ábrázolás Mályi címeréhez hasonló, de elrendezésében, a pajzs alakjában és színeiben attól jól megkülönböztethető, semmiképpen össze nem téveszthető.

Heves címere álló, ívelt háromszög-talpú pajzs kék mezejének zöld hármashalmán ágaskodva jobbra forduló és jobbra néző, kétfarkú, arannyal fegyverzett, háromágú arany leveleskoronát viselő aranyoroszlán lép jobbra, jobb mellső mancsában aranyszablyát emel, bal mellső mancsával három aranykalászt tart maga elé. A címer kék mezeje kifejezi, hogy Heves nagyhatású település, halmazos (hajdan szálláskertes) településszerkezettel. A zöld hármashalom a település életében megjelenő hármasságot mutatja: éltek itt a bronzkorban, a népvándorlás korában s a magyar honfoglalás után is.

A kétfarkú oroszlán jellegzetes címerállat. Az oroszlán a település első említése idején még a királyi címerben fordul elő, de később számos helyileg érdekelt birtokos család címerében is megtaláljuk. Az oroszlán koronája utal arra, hogy a település egykor királyi birtok volt, királyok is megfordultak itt. Az oroszlán arany mása a település gazdagságát, jelentős eltartóképességét jelzi. A szablya emléket állít az egykori királyi vár XIII. századból jól adatolható személyzetének (ispánnak, ispáni udvarbírának, várjobbágyoknak, billogosoknak, várnépeknek) csakúgy, mint a 150 éves végvári harcok vitézeinek (Hevest a török 1558-ban kirabolja, 1567-ben felégeti, 1583 után elnépteleníti, majd palánkvárat épít ide, amelyet a keresztény seregek érkeztének hírére 1685-ben elpusztít és elhagy); szabadságküzdelmeink katonáinak vagy a XX. századi két nagy világégés helyi hőseinek és áldozatainak. Az oroszlán mancsában tartott búzakalászok jelképezik a település gazdaságát, amelyben évezreden át a gabonatermesztés volt a meghatározó, de jelentős szerepet játszott a szőlőművelés és a bortermelés is, később pedig a dinnye és a dohánytermelés.

Forrás: