Függőségek között élünk: a hivatásunk is lehet a szenvedélyünk

Túlzásokban élni: ezt a címet adták a Szenvedély 1000 arca rendezvénysorozat következő előadásának, melyre ezúttal Csáti Szilvia igazságügyi és klinikai szakpszichológust hívták meg. Bár az előadás középpontjában az emberi szenvedélyek és függőségek álltak, a közel kétórás beszélgetés a témán messze túlmutatott, s rávilágított a résztvevők számára az élet teljes valóságára.

Csáti Szilvia elsőként a függőségekre és azok negatív, s pozitív hatásaira is szerette volna felhívni a figyelmet. Mert bár – ahogy az az előadáson is elhangzott – a keleti tanok szerint a szenvedélyek nemkívánatos dolgok, az előadó kiemelte, hogy vannak az embereknek előrelendítő szenvedélyei is, a sport, a játék. – A hivatásunk is lehet a szenvedélyünk – tette hozzá a szakember. Ám sokaknak vannak káros szenvedélyei is, s az előadó ezek mellett sem ment el szó nélkül.

A káros szenvedélyeknek különféle módjai és fokozatai is vannak, s mint kiderült, a társadalom is befolyásoló tényezőként hathat ezekre.

Serkentő, tompító és tudatmódosító szerek: ilyen csoportokba lehet sorolni a drogokat, melyek között vannak illegális és legális szerek is. Utóbbihoz sorolható a nikotin, a koffein, az alkohol és a gyógyszerek: a különféle nyugtatók és altatók. Csáti Szilvia elmondta, komoly problémát jelent, hogy az emberek nagy része hajlamos rá, hogy gondjait ezekkel a szerekkel próbálja megoldani. Pedig vannak hatásosabb módszerek is, például a stressz, a feszültség oldására a jóga, a sport. Minden változás csakis belülről indulhat, s ha az ember saját magával nem törődik, senki más sem fog.

Szóba kerültek a szintetikus drogok is, melyekhez legálisan hozzá lehet jutni, mert a törvényhozás, mint elhangzott, csak utána kullog, s az orvosok sem tudják kezelni azokat a betegeket, akik addig ismeretlen szerek hatása alatt kerülnek be a kórházba.

Egy másik probléma a dohányzás, melynek hatása nem drámai és azonnali, de a világon élő egymilliárd dohányos közül évente ötmillióan e szenvedélyük miatt halnak meg. Csáti Szilvia a rendelkezésre álló adatok közül azt is kiemelte, hogy országunk az unión belül a dohányzás miatti halálozások számában a negyedik helyen, míg a tüdőrák-halandóságban az első helyen áll.

Érdekes adalékként az előadó arról is szólt néhány szót, hogy a XVII.-XVIII. században a pálinkát még gyógyszerként osztogatták a katonáknak, ezért is maradhatott meg a köztudatban az ital gyógyító hatása, amellett, hogy oldja a gátlásokat és a szorongásokat is. Ám nagy mértékű fogyasztása már biztos nem bír ezzel a gyógyító hatással: a megbetegedések kilenc százalékáért felelős az alkoholizmus.

Az előadás második felében a XXI. századi függőségekről beszélt Csáti Szilvia, így a számítógép-, internet- és mobiltelefon-függőségekről.

– Arra, hogy mobilon mindig elérhetőnek kell lenni, idegrendszerünk nincs felkészülve. Ezért is lenne nagyon fontos, hogy legalább szabadidőnkben szakadjunk el a virtuális világtól – jegyezte meg. Ennek a függőségnek is lehetnek ugyanis komoly szövődményei.

– Ez egy kényszeres, egész életet átalakító folyamat, ami ha megszakad, még elvonási tünetek is jelentkezhetnek miatta. Napjainkban az számít függőségnek, ha az iskolai és a munkahelyen töltött időn kívül valaki hat órát tölt legalább a számítógép előtt, bár véleményem szerint ennél kevesebb is képes rontani az életminőséget – osztotta meg a hallgatósággal a szakember.

Az is elhangzott, hogy egy boldog, érett, tudatos és harmonikus ember valószínűleg nem válik semmiféle függőség rabjává. Ennek eléréséhez számos irodalom, előadás és előadó van az emberek segítségére.