Ezrek ingáznak, mégsem elég mobilis a magyar

Csaknem másfél millió magyar, összesen 1 millió 340 ezer 831 dolgozott a ­lakóhelyétől eltérő településen a legfrissebb – 2011-es – népszámlálási adatok szerint. A Lechner Tudásközpont online felületén a naponta ingázókat ábrázolja települési szinten.

Mint kiderül: hazánkban Budapest, Érd és Dunakeszi bocsátotta ki a legtöbb ingázót, s a legnépszerűbb célpont szintén Budapest volt, ahová 2 ezer 87 településről járnak dolgozni. Megnéztük, Egerben, Gyöngyösön és Hatvanban, valamint nagyobb településeinkről mennyien utaznak nap mint nap másik településre munkába. A megyeszékhelyről a legtöbben Budapestre (447-en), Füzesabonyba (219-en) és Mezőkövesdre (100-an) járnak. Gyöngyösről Budapestre­ 664-en, Hatvanba 511-en és Egerbe 78-an, míg Hatvanból a 61 kilométerre fekvő Budapestre 897-en, a 34 kilométer távolságra lévő Gödöllőre pedig 252-en ingáznak, s a csupán 37 kilométerre lévő Gyöngyösre 170-en mennek naponta dolgozni.

Érdekes megvilágításba helyezte az ingázást mint jelenséget Lukács Ernő, a Heves Megyei Kormányhivatal foglalkoztatási főosztályának főosztályvezető-helyettese.

Megyénkben is több ezren ingáznak naponta, hogy eljussanak munkahelyükre Fotó: Huszár Márk

– Amikor hazánkat összehasonlítják a fejlettebb országokkal, általában az az eredmény jön ki, hogy a magyarok nem elég mobilisak. Akkor most melyik is az igaz? Sok az ingázó itthon vagy nem? – tette fel a kérdést a szakember.

– A helyzet az, és mi is úgy látjuk: nehéz kimozdítani a lakóhelyéről a munkaerőt. Köztudott, hogy ma a kisebb települések helyi foglalkoztatásában jelentős szerepet játszik a közfoglalkoztatás. Ugyan, ezt a lehetőséget egy ugródeszkának, átmeneti munkahelynek szánták eredetileg, de azt látjuk, sokan megrekednek ezen a szinten, mivel kényelmes számukra e megoldás. Nyilván vannak kivételek, de azt tapasztaljuk, nem vállalják szívesen az utazgatást, még a lényegesen kedvezőbb bérkondíciók ellenére sem – tette hozzá.

Kiemelte: a munkaügyi központoktól még lakhatási támogatást is kaphatnak, akik hajlandóak egy munkalehetőség miatt máshová költözni, ám legtöbbször a különböző támogatások sem elég motiválóak.

– Szóval mi inkább azért küzdünk, hogy ösztönözzük a munkaerő-mobilitást. Persze, jó lenne, ha minden nagyobb településen lenne alkalmas munkahely, de lássuk be, illuzórikus azt gondolni, hogy rövid távon egy pétervásárai vagy hevesi térséget fel lehet hozni az Eger-Gyöngyös-Hatvan tengely szintjére. Ez utóbbi három nagyvárosunkban – amellett, hogy több cég, gyár is betelepült – vonzó a közlekedési infrastruktúra és az autópálya közelsége is – közölte a munkaügyi szakember, aki fontosnak tartotta hozzátenni: a jelentős gazdaságiszerkezet-átalakulást megelőzően a kis településeken a termelőszövetkezetek, illetve azok ipari melléküzemágaiból kialakuló gazdasági szervezetek voltak a legnagyobb foglalkoztatók. A piaci környezet átalakulása, valamint a hatékonysági és verseny­képességi követelményekhez való alkalmazkodás következében ezek a lehetőségek megszűntek, illetve beszűkültek, így a munkaerőnek kellett alkalmazkodnia az új elvárásokhoz, vagyis ezen változások után váltak sokan ingázóvá.

 Megnéztük, kisebb településekről hová indulnak munkába

A Lukács Ernő által emlegetett hevesi térségben már jobban érvényesül a szomszédos Jász-Nagykun-Szolnok ­megye elszívó hatása. A térkép adatai szerint Hevesről a legtöbben (159-en) a negyven kilométerre lévő Jászberénybe utaznak nap mint nap, ezt ­követi Budapest (86 fővel), noha oda már több mint másfél óra az út, majd Eger (81), Gyöngyös (53) és Jászapáti (41) következik a sorban. Pétervásáráról – a 2011-es adatok alapján – 53-an utaznak naponta munkába Egerbe, 26-an Budapestre és 11-en Gyöngyösre. Az észak-hevesi településről megközelítőleg százhuszan kelnek útra dolgozni. A szomszédos Ivádról viszont a legtöbben, vagyis 18-an Pétervásárára járnak munkába, hatan­ ­Budapestre, négyen pedig Egerbe.

Eger a győztes két központban

Füzesabonyban abszolút első helyen szerepel az ingázók célpontjai között Eger, ahová­ 428-an járnak át dolgozni. A megyeszékhelyt 82 fővel Budapest követi, majd csak ezután jön a sorban Mezőkövesd és Miskolc. Hasonló a helyzet Bélapátfalván is, ahol szintén Eger vezet, több mint háromszázan ingáznak oda, a második helyre került csak a főváros 18 dolgozóval.

Szomszéd Eszter