eger

2017.07.21. 17:01

Két kultúra gyermeke

A megyeszékhelyen több nemzetiség között a görögöké is jelentős.

Verebélyi Márta

Nikolett tánctanítás közben. Hivatásként tekint a görög tradíciók továbbadásáraFotó: Márkus Attila

Az Egri Görög Önkormányzat (EGÖ) sok ingyenes programot szervez mind a helyi görögöknek, mind e nép kultúrájára kíváncsi embereknek. Dr. Miliosz Nikolettel, önkormányzatuk képviselőjével és a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatának jogi elnökhelyettesével a görögségéről, a hagyományok ápolásról beszélgettünk.

Görög vér az édesapám révén csörgedezik az ereimben (dr. Miliosz Kozmasz az EGÖ elnöke), ő és a családja a második világháborút követő görög polgárháború miatt, hosszú és küzdelmes úton jutott el Magyarországra.

Akárcsak a honfitársaik, annak idején ők is a Fejér megyei Beloianniszban, vagyis a magyarországi görög faluban telepedtek le, és kezdtek lényegében teljesen új életet – mondja visszaemlékezve Nikolett. – Fogorvosként végzett, munkalehetőség csábította Egerbe, itt ismerkedtek meg édesanyámmal. A húgommal, Katával már Magyarországon születtünk, Egerben nőttünk fel.

Nikolett természetesnek élte meg már gyermekként, hogy tulajdonképpen két kultúrának is erőteljes a jelenléte az életében.

– A szekrény tetején figyelő Demis Roussos-bakelit ugyanúgy az életem része volt – közli kissé elmerengve –, mint a fantasztikus magyar ételek, no meg a görög és a magyar nyelv sajátos keveredése. Először óvodában lepődtem meg, mikor egy-egy tárgyra más szót használtam, mint a többiek. Ott mondták, hogy „ennek nincs értelme”. Volt értelme, csak nem magyar nyelven. Később már csak be kellett mutatkoznom, hogy kitűnjön, görög a nevem, s ez el is indított egy-egy jó beszélgetést.

Nikolett tánctanítás közben. Hivatásként tekint a görög tradíciók továbbadására Fotó: Márkus Attila

Amikor 1998-ban megalakult az EGÖ, akkor végre kinyílt a világ, számos addig nem létező lehetőséget kaptak, helyi görög rendezvényeket szerveztek. Ők, a gyerekek, pedig tanulhattak görögül. Ekkor már Nikolettben jobban tudatosult – ahogy ő fogalmaz –, hogy a görögsége ajándék. Ebből az ajándékból később hivatás lett.

– Mind a magyar, mind pedig a görög kultúra meghatározó szerepet játszik az életemben – magyarázza Nikolett. – Mindegyikből azt ragadom ki, amelyik bearanyozza a napom, legyen az egy jó kis görög zene, egy finom magyar étel vagy éppenséggel egy görög tájkép a falon. Mindkét kultúrát nagyon sokra értékelem, hiszen felbecsülhetetlen kincseik vannak. Magyarnak lenni éppen olyan értékes, mint görögnek, és ma, amikor már szabadon el lehet jutni szinte bárhová, nem kettősségként, hanem igenis egységként élem meg a vegyes származásom.

Tizennégy éve tagja a Helidonaki Görög Táncegyüttesnek, s azóta tanulmányozza behatóbban és tudományos módszerek segítségével is az eredeti görög néptáncot és a görög nyelvet. Az EGÖ táncházaiban is ezt az ismerethalmazt, tudást adja tovább.

– Ahogyan minden más nemzeté, a görög kultúra ápolása is hatalmas feladat – hangsúlyozza. – Átadni azt, amit évszázadok, évezredek formáltak ekkora kinccsé, elképesztő felelősség. A célunk a görög kultúra megismertetése úgy, ahogy az Görögországban is létezik.

Rendezvényeiken a görög táncokon túl autentikus, rendszerint görög ételeket is készítenek, s kóstoltatnak vendégeikkel. „Görögország – Ahogy én látom” címmel rajzpályázatokat hirdetnek gyerekeknek, vetélkedőket tartanak, kiállításokat szerveznek.

– Sajnos manapság nem annyiszor jutok el Görögországba, ahányszor igazából szeretnék – mondja Nikolett –, de igyekszem minden kínálkozó alkalmat megragadni arra, hogy hazamehessek. Amikor nagyon hiányzik, az internet segítségével nosztalgiázom, görög ételeket eszem, görög zenét hallgatok és csak úgy, a saját kedvemre táncra is perdülök.

A hagyományainak ápolása számára a mindennapokban is elsődleges

Nikolett tizenöt esztendeje, 2002 óta tagja az Egri Görög Önkormányzatnak, s éppen egy évtizede, 2007 óta a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatának képviselője, utóbbinak ráadásul három éve jogi elnökhelyettese. – Nem munka ez számomra – emeli ki –, hanem hivatás, amit hatalmas örömmel csinálok, pedig nem mindig egyszerű. Egyrészt ott a görög hagyományőrzés fontossága, másrészt az asszimiláció, ami mindennapos fejtörést okoz. A görög hagyományőrzés a tevékenységem legfontosabb pillére. Rendezvényeinken túl törekszünk a megújulásra, és nagyon jólesik, amikor látjuk a csillogó szemeket az ünnepeinken. Áprilisban tartottuk a Görögök Egerben című kiállításunkat, amely azt a több száz évet mutatja be, mióta görögök élnek Egerben és Heves megyében.

 

Címkék#civil élet

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában