Megindult a tavaszi ár: folyamatosan figyelnek, mindenre felkészültek

A napokban elsőfokú árvízvédelmi készültséget rendelt el a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatósága a Zagyva vízállása miatt Szentmártkonkátánál. Hatvanban jelenleg nincs érvényben árvízvédelmi készültség, de folyamatos megfigyelőszolgálatot látnak el a vízügy munkatársai. A folyó vízállása a Grassalkovichok városában 245 centiméteren tetőzött, vagyis a vízszint elérte a meder szélét, de az árteret nem öntötte el. A városban az elsőfokú riasztási szint 310 centiméter.

A szakemberek folyamatosan figyelik a Zagyva vízállását. Minden eshetőségre fel vannak készülve. Az előrejelzések alapján szombatig a Zagyva vízgyűjtőterületén harminc milliméter csapadék várható. Amennyiben ez bekövetkezik, kialakulhat egy nagyobb árhullám. Jó hír azonban, hogy a Mátrában, a Medvesben és Cserhátban már elolvadt a hó, s a víz addigra lefolyik, mire újabb esőzést jósolnak a meteorológusok.

Az előző években komoly gondot okozott a tavaszi hóolvadás sok észak-hevesi településen. Többször is hírt adtunk arról, hogy az olvadás és a bőséges csapadék következtében kritikus szintre emelkedett a Tarna vízszintje. Kíváncsiak voltunk, idén hogyan készültek fel a tavaszi árra, a védekezésre. Mudriczki József, Parád polgármestere érdeklődésünkre elmondta, hogy tavaly az Ilona, a Köves és a Tarna-patak összefolyása miatt a 24-es számú főút falubeli benzinkúthoz közeli részén vált meglehetősen veszélyessé a közlekedés. Ezen a részen többször is szivattyúzni kellett. A község belterületén idén eddig jól vizsgázott az elmúlt években kiépült csapadékvíz-elvezető rendszer, így nagyobb károk nem következtek be.

Recsken is sokat javult a helyzet. Nagy Sándor polgármester azt mondja, ez elsősorban annak köszönhető, hogy a közmunkaprogram részeként, saját erőből mindenütt alaposan kitakarították a vízelvezető árkokat, átereszeket, a legkritikusabb részen pedig patakkotrást is végeztek, így bár magas a Tarna vízszintje, nem lépett ki a medréből. Tavaly itt is előfordult, hogy homokzsákokkal védték az ingatlanokat.

Sirokban Tuza Gábor, a település első számú vezetője arról adott tájékoztatást, hogy a község belterületén a közmunkások korábbi, több hónapos tevékenységének köszönhetően az árkok, a vízelvezetők, az átereszek szerencsére rendben vannak, ennek köszönhetően viszonylag gyorsan elvezetik a hirtelen keletkezett, elég nagy mennyiségű csapadékot.

Idén egyébként számos településen nyertek nagy összegeket a csapadékelvezető rendszerek kiépítésére. Szajlán, Ivádon 200–200 millió forintot fordíthatnak erre a célra, Mátraderecskén is megkezdődhet a nagy beruházás, amelyre közel 350 ­millió forintot költhetnek. Ennek a munkának az előkészítéséhez már évekkel ezelőtt hozzáláttak. Az adósságkonszolidáció révén kapott ­első húszmillió forintból készültek el az engedélyezett kiviteli tervek, amelyek alapján pályázhattak. Az elnyert támogatásból tíz kilométeres szakaszon oldják meg a csapadék elvezetését. Ehhez először az Almáskúti patakmeder rekonstrukciójára volt szükség, s a mostani pályázat keretében épülhetnek majd ki az átereszek, továbbá tíz kilométeren a csapadékelvezető árkok.

Beindult a Vöröskő-völgyi karsztforrás

A csapadékos tél és a lassú olvadás miatt már várható volt, hogy 2018 tavaszán is működésbe lépnek a Dél-Bükk időszakos karsztforrásai. Közülük rendre a Vöröskő-völgyi forrás indul leghamarabb, most is így történt, március 14-én már harminc centiméteres állandó vízsugarat produkált – hívta fel a figyelmet a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága a ritka természeti jelenségre. A mészkőből álló területeken a csapadék 20–30 százaléka szivárog be a mészkő résrendszerébe és vesz részt a felszín alatti karszt kialakításában. Amikor jelentős mennyiségű hó olvad el lassú felmelegedés hatására az 500 méteres magasságban található Vöröskő-völgyi forrás felszín alatti barlangjárata is megtelik, majd akár másfél méteres magasságú vízsugarat is kilövellhet.