Fejlesztés: negyven perc alá csökkenhet a menetidő Hatvanból a fővárosba

A Budapest–Hatvan vasútvonal fejlesztése hatalmas fejlődést hozhat számunkra – jelentette ki Horváth Richárd, a Zagyva-parti város polgármestere, aki a Vasutas-települések Országos Szövetségének az elnöki tisztségét is betölti. Mint fogalmazott: azáltal, hogy várhatóan 40 perc alá csökken a lakóhelye és a főváros ­közötti menetidő, Hatvan a ­budapesti agglomeráció egyik legélhetőbb és legjobban fejlődő településévé válik – fogalmazott. Közölte: városa is készül a vasútvonal fennállásának százötven éves évfordulójára, egyebek között azzal, hogy két felújított gőzmozdonyt a Népkertben állítanak fel. Sajnálkozását fejezte ki ugyanakkor, hogy a mostani nagyberuházás során a ­hatvani állomást nem újítják fel, noha szerinte a műemlék épületre már nagyon ráférne a jelentősebb mértékű tatarozás.

Csaknem 150 milliárd forintból fejlesztik a Budapest és Hatvan közötti vonalszakaszt. Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára, a térség országgyűlési képviselője az alapkőletételi ünnepségén ismertette: az országos fejlesztési sorozatban 1500 milliárd forint értékben 900 kilométer hosszú vasúti pályát korszerűsítenek. Kiss-Becze Eszter, a MÁV Zrt. ­stratégiai és fejlesztési főigazgatója elmondta: a Budapest–Miskolc–Sátoraljaújhely vonalon évente kilencmillióan utaznak.

A beruházás a ­kormányzati támogatás mellett több uniós alap közös finanszírozásával jön létre. Mintegy 53 kilométer vasúti pálya újul meg, 14 vasúti megállóval, akadálymentesített formában. A szakaszon a vonatok sebessége 100, 120 és 160 kilométer/órára gyorsul, s kiépül az egységes irányítási rendszer is.

Helyi vasutaslányból főigazgató

Kiss-Becze Eszterrel a ­2000-es évek elején ­többek között a hatvani expón találkozhatott­ a nagyközönség: a dekoratív fiatal hölgy a MÁV-pavilonban tájékoztatta az érdeklődőket. Azt azonban nem mindenki ­tudja róla, hogy most is Hatvanban él. Az erdélyi származású lány – mint a MÁV-­csoport hivatalos lapjának egy éve elmondta – a ­Széchenyi szakközépiskola vasút­forgalmi szakának elvégzése után végigjárta a szamárlétrát: hangosbemondó, forgalmi szolgálattevő is volt, majd Mezei Mátyás akkori állomásfőnök tanácsára folytatta tanulmányait. Felsőfokú vasúti ­tiszti és közgazdasági végzettsége mellé jogász diplomát is szerzett. Ma ő a MÁV Zrt. stratégiai és fejlesztési főigazgatója.

A MÁV első „saját” vonala volt

A Budapest–Hatvan vasútvonalat 1867-ben építették a Magyar Északi Vasút Pest–Salgótarján vonalának részeként. Az építkezés közben a magán vasúttársaság csődbe ment, így a vasútvonal állami tulajdonba került, az akkor alakult MÁV első vonalaként. A kétvágányú vonalat 1956-ban villamosították, a felsővezeték immár több mint hatvanéves. Napjainkban az engedélyezett legnagyobb sebesség Rákos és Aszód között 80–100 kilométer/óra, míg Aszód és Hatvan között 100–120 kilométer/óra, de a ­pálya korossága miatt előfordulnak 40–90 kilométeres lassújelek is.

Az átlagos napi vonatszám a Gödöllő–Hatvan szakaszon 139 vonat, amelyek közül 111 személy, 21 teher, 7 pedig „egyéb”.