A várható élettartam függ attól, mennyire vagyunk iskolázottak

A GVI az elemzésről szóló beszámolóban úgy fogalmazott: az iskolázottság számos egyéni és társadalmi előnnyel jár, a leghangsúlyosabbak a munkaerő­piaci előnyök. Meglátásaik szerint a képzettségi szint a várható élettartammal, egészségi állapottal, s az elégedettséggel, a társas kapcsolatok minőségével, társadalmi és intézményi bizalommal, politikai részvétellel is összefüggést mutat.

Elemzésük során kiemelték a várható élettartam, az egészségi állapot és az iskolázottság összefüggéseit. Megállapították, az iskolázottság befolyásolhatja a várható élettartamot. Fő okként az egészségtudatosságot emelték ki: a magasabban iskolázott, jobban kereső embereknek több sportolásra, egészségügyi szűrővizsgálatra van lehetőségük. Nem elhanyagolhatóak a munkakörülmények sem: a magasabb végzettséggel rendelkezők jellemzően jobb körülmények között dolgozhatnak. Mindez töredéke az elemzésnek. A kutatásról Fürné Mosoni Anita egészségtudományi szakembert, az Eszter­házy Károly Egyetem Pszichológia Intézetének munkatársát kérdeztük.

A magasabb végzettségűeknek több a lehetőségük akár a sportolásban is – ez pedig befolyásolja az életminőséget Fotó: Shutterstock

– Tapasztalataim alapján és a szakirodalmak szerint is van összefüggés. Az egészséges életmód, lakáskörülmények, káros szokások, az egészséges táplálékok, környezettudatosság befolyásolják az egyén várható élettartamát. A pozitív tényezők megléte többnyire az iskolázott, a munkaerőpiacon kelendőbb embereknél jellemző – osztotta meg velünk a szakember. Véleménye szerint a nyolc általánost vagy még azt sem végzetteknél ezzel szemben látványosan rosszabb a helyzet az egészségi állapotukat tekintve, s így a korai halálozás is magasabb közöttük.

– Fontos a minél korábbi életkorban kezdett egészségnevelés, -fejlesztés, hogy a gyermekekben minél korábban kialakuljon az egészségükre vonatkozó felelősség, tudatosság. A minél magasabb fokú iskolát elvégezve kapnak lehetőséget a gyermekek, fiatalok a tisztességes, rendszeres jövedelmet biztosító munka, állás megszerzésére – hangsúlyozta.

Hozzátette, hogy az egészségnevelést minden iskolai szinten előtérbe kellene helyezni és folytatni felnőtt­korosztályban is.

– Addig sajnos nem fognak javulni az egészségmutatóink, míg az egyén nem érzi a felelősséget saját egészsége iránt és csak az egészségügytől várja a megoldást – zárta az egészségtudományi szakember.

Az OECD, vagyis a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet az iskolázottság és élettartam kérdésében huszonhárom országot, köztük országunkat is vizsgálta friss tanulmányában. Méréseik szerint nálunk a legnagyobb a különbség a 25 éves férfiak korban várható élettartama az alap- és felsőfokú végzettségűek között: szélsőséges esetben 14 év is lehet.

Juhász Henrietta