heves megye

2017.07.28. 14:49

Top 10 látnivaló, ha Heves megyében túrázna

Ezeket a nevezetességeket semmiképp se hagyja ki, ha Heves megyében jár!

HEOL

Szomolya, Kaptár-rét

Fotó: Wikipédia/ Baráz Csaba

Heves megye számos ismert turisztikai látnivalót kínál azoknak, akik úgy döntenek, ide látogatnak egy hétvégére. Műemlékek, természeti értékek és egyéb programok is szerepelnek a repertoárban. Éppen ezért nem volt egyszerű dolgunk, amikor alább elkészítettünk egy tízes listát szűkebb hazánk legkáprázatosabb látnivalóiból.

Íme 10 helyi érték, amelyet mindenképp meg kell néznie, ha Heves megyében jár, s éppen túrázni van kedve.

1. Egerszalóki sódomb

Egerszalók déli részén 410 méter mélyről feltörő 65-68 Celsius-fokos melegvizű hőforrás domboldalon lefolyó vize csodálatos természeti képződményt – 120 négyzetméteres mészkőlerakódást – épített ki. A vizet 1992-ben az Egészségügyi Minisztérium gyógyhatásúnak minősítette, amit sokan keresnek fel. A feltörő gyógyvíz lehűlésekor kevesebb oldott anyagot tud megtartani, ez kicsapódva úgynevezett sódombot hoz létre. Hasonló csak Pamukkaléban (Törökország), és a Yellowstone Nemzeti Parkban (USA) található.

2. Szépasszony-völgy

Eger legnagyobb kiterjedésű, összefüggő borpincés területe. A ma közel 200 pincét számláló Szépasszony-völgy az elmúlt évszázadokban szorosan összekapcsolódott az egri borok hírnevével. A völgy nevéhez legendák sora fűződik. Bakó Ferenc néprajzkutató szerint a „Szépasszony” az ősvallás egyik istenasszonya volt, Vénuszhoz hasonló alak, a szerelem istennője. Neki mutattak be áldozatot ezen a helyen. A földművesek egy híresen szép asszonyról mesélnek, aki itt árusította az egyik pincében a jó egri bort. Mások szerint egy úri villa kikapós szép asszonyáról kapta nevét a völgy. A levéltári adatok alapján nem állapítható meg egyértelműen a név eredete, mint ahogy az első pincék építésének ideje sem.

3. Fátyol-vízesés

A Fátyol-vízesés a szilvásváradi Szalajka-völgy egyik fő nevezetessége, hazánk egyik kiemelkedő természeti szépsége. A Szalajka-patakot karsztforrások (Szikla-forrás, Szalajka-forrás) táplálják. Ezek vizéből, ahogy az a felszínre jut, az oldott széndioxid egy része elillan a levegőbe, az így túltelített vízből kicsapódik a kalcium-karbonát. A víz egy ilyen, mintegy 17 méter hosszú mésztufagát 18 teraszán zúdul le. Nevét egyesek szerint a vízpermet jellegzetes, fehér fátyláról, mások szerint a fehér, csipkéhez hasonlóan mintás mésztufáról kapta.

4. Nagy-Eged hegy

A Nagy-Eged hegy a Bükk-vidék központi részétől nyugatra fekszik. Tengerszint feletti magassága 537 méter. Eger városától északkeletre emelkedik. A Nagy-Eged hegy az Egri Borvidék emblematikus termőhelye, Magyarország tengerszint felett legmagasabban fekvő szőlőterülete. Egyedi fekvése, talajösszetétele, klímája alapján a borvidék legértékesebb, „grand cru” dűlője, amely besorolása szerint Grand Superior borok készítését is lehetővé teszi.

5. Kékes

A Kékes (gyakran, ám helytelenül Kékes-tető) Magyarország legmagasabb hegycsúcsa, 1014 méter magas, s az Északi-középhegységben, a Mátrában található. Innen indul az ország leghosszabb sípályája, mely 1,8 kilométer hosszú, a hegyen álló tévétorony pedig kilátóként is szolgál. A csúcson egy nemzeti színűre festett kő jelzi a magassági pontot. Mint hazánk egyik legjelentősebb klimatikus gyógyhelye, illetve síközpontja, jelentős turisztikai célpont. A csúcshoz közel található a Mátrai Gyógyintézet kékesi egysége, amely a kedvező klimatikus viszonyok miatt épült. A terület közigazgatásilag Kékestető néven Gyöngyöshöz tartozik.

6. Kisnánai vár

A kisnánai vár, a Mátra vidék egyik kimagasló látványossága, Heves megye Gyöngyösi járásában, Kisnána mellett áll. A magyar nemesi rezidenciák egyik legszebb, késő középkori emléke. Építése a 11-12. századra tehető, pontos időről okirat nem szól, de az Aba nemzetségbeli Csobánka családot teszik meg építtetőnek. A kisnánaiak elbeszélése szerint Móré László rengeteg rabolt vagyonát, kincsét, ékszereit a vár török elpusztítása előtt elásta a vár területén. Valóságalapja azonban nem ismert, mivel az egyértelmű bizonyíték (maga a kincs) a mai napig nem került elő, így megmarad a népek, a magyar nép mondái között.

7. Egri vár

Az egri vár Eger nagy történelmi múltú vára. A hozzá fűződő leghíresebb történelmi esemény az 1552-es ostrom, amikor a várvédők Dobó István kapitány parancsnoksága alatt visszaverték az Oszmán Birodalom túlerőben lévő seregét. Eger történelmi múltú városát a hasonló nevű patak két oldalán találhatjuk a Bükk-vidék központi részének déli lábainál. Szent István király itt alapította meg az első püspökségek egyikét, az Egri főegyházmegyét, melynek területe egészen a Kárpátok gerincéig húzódott.

8. Siroki vár

A Mátra keleti részén egy magányos vulkáni hegycsúcs, a 296 méter magas Várhegy tör az égbolt felé, rajta Sirok várának falaival. A siroki vár legrégibb története és nyoma még az avarok idejére nyúlhat vissza, akik (egyes feltételezések szerint) a védelemre oly kitűnően alkalmas Várhegyet, megerősítették, és állandó állomáshelyet telepítettek ide. Uralmuk után a VIII. század idején a benyomuló szláv törzsek szállták meg, és saját céljaiknak megfelelően átépítették.

A siroki várnál évszázadok óta kísértő várúrnőről itt olvashat többet.

9. Bélapátfalvai ciszterci kolostor

A 781 m magas Bél-kő lábánál, egy erdős-ligetes emelkedésen fakadó forrás (Háromkút) mellett található Magyarország egyedüli épségben megmaradt román stílusú ciszterci apátsági temploma, amely 1232-ben épült. A monostor, amely a templom mellett állt, már korábban megépült. Az apátság román stílusban megépített temploma nemzetközileg is elismert műemléki és történeti nevezetesség. Védőszentjeként a Nagyboldogasszonyt tartják számon.

10. Kaptárkő

A kaptárkövek olyan sziklaalakzatok, kúp alakú kőtornyok, amelyek oldalaiba fülkéket és egyéb mélyedéseket faragtak. A fülkés sziklák kis csoportja fellelhető a Pilis és a Budai-hegység területén, de a leggazdagabb előfordulásuk Eger környékén, a Bükkalján található. A kaptárköveket az úgynevezett „jeles kövek” jelenségcsoportba soroljuk. A Bükkalja nagy részét felépítő vulkáni tufákat a miocénben zajló heves tűzhányó tevékenység hozta létre. A kaptárkövek tehát természeti értékek és egyúttal kultúrtörténeti emlékek is.

Forrás: Wikipédia

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában