Újra megnyitotta kapuit az ősi pince

Öt év után – a magyar kulturális örökség napja alkalmából – két napra megnyitották a gyöngyöstarjáni Haller pincét. Mintegy százötven látogató volt kíváncsi nemcsak Európa leghosszabb egyenes ágú pincéjére, hanem az ország legdíszesebben faragott hordójára is. A Heol kérésére újra kinyitották a helyiséget, a túrára Jászberényi József pincemester és Nagy Károly, a település vezetője kísért el bennünket.

A Haller pince Közép-Európa leghosszabb egyenes ágú pincéje. A névadó, Haller Sámuel tábor­nok 1736-tól tíz éven át százharminc francia hadifogollyal ásatta ki, s eredetileg 200 méter hosszúságban nyúlt a föld alá, öt méter széles volt és négy és fél méter mély – ismerteti Jászberényi József pincemester a kezdeteket az egykori borászat boltíves előterében.

Még mielőtt elindulnánk, elmondja, hogy öt éve zárt be az üzem, azóta nem használják ezt a helyet. A villanyt is kikapcsolták, így mi is csak elemlámpákkal tudunk világítani odalent. Miután leérünk a pincébe, bal oldalon hatalmas, 60–100 hektoliteres tölgyfa hordók mellett visz az utunk, és nemes penész borítja a falakat. Megtudjuk, itt valaha 180 hasonló nagyméretű hordó állt, jelenleg hatvanöt sorakozik egymás mellett. A jobb oldalon több mellékágat is építettek, egy pincekóstolónak kialakított terembe is benézünk. Szinte érezni, itt valaha élettel telt meg a helyiség. A pincemester elmeséli, hogy a kommunista időkben itt a cigány hajnalig is húzta, ha a vendég úgy kérte.

– Az 1950-es évektől a Magyar Állami Pincegazdaságé volt az üzem, Egerhez tartozott. 1961-ben megalakult a faluban a termelőszövetkezet, majd 1975-ben három község szövetkezete fogott össze, így idehozták a szőlőt Gyöngyös­tarján, Gyöngyös­pata és Szűcsi szőlősgazdái, és itt nagyüzemben készült a bor – meséli Jászberényi József.

Megtudjuk, több szint van felettünk. Az Adorján pince valamikor különálló volt, csak a hetvenes években összenyitották a kettőt, majd még feljebb egy harmadik szintet is ráépítettek, amelynek a teteje már kilátszik a földből. Ám még mielőtt ezeket is megnéznénk, a Haller pincéből egy oldalágba kísér vezetőnk.

– A pince látványossága a korábban Bacchus-teremnek, most Bacchus-kápolnának nevezett helyiség, amelynek csempemozaikját Somogyi István állami díjas festőművész alkotta. Itt az előzőeknél is nagyobb, két 260 hektoliteres hordó található, az egri Tóth László kádármester munkája, a hordókon a fafaragás pedig Asztalos Joachim alkotása. A teremben a Bacchus-­szobrot Benei Miklós szobrász készítette – ismerteti kísérőnk az alkotásokat.

Lenyűgöző a látvány. Ahogy elemlámpával megvilágítjuk a részleteket, látható a borkészítés folyamata. A másik hordón pedig három női alak, három grácia látható egy dézsában, amely a három települést szimbolizálja.

Mielőtt továbbmegyünk az Adorján pincébe, kísérőnk figyelmeztet: óvatosan a negyvennégy lépcsőn és húzzuk össze magunkat, mert szűk a hely. A második emeleten huszon­két 200 hektoliteres rozsdamentes tartály sorakozik, amelyekben a kész borokat tárolták – meséli vezetőnk. Nehéz elképzelni, hogy itt egy embernél több elfért, amikor munka folyt. A harmadik emeleten azonban kitágul a tér. Elképesztő, tizenegy méter magas acéltartályok állnak egymás mellett. Majd innen is egy oldalágban több betontartályt építettek a falba. A fehér csempe közé feketével rakva látható az ág építésének dátuma: 1972.

A pincemester azt mondja, a rendszerváltásig ez virágzó üzem volt. 1989-től aztán ismét gazdátlan lett a borászat, 1994-ben a detki szövetkezet nyolc évig működtette veszteségesen, majd eladta. 2002-től magánkézbe került és tíz évig működött, azóta pedig használatlanul áll…

Elámul az ember, ahogy a hordókat nézni, és a történeteket hallgatja. Nagy Károly polgármester meg is jegyzi: „Csoda, hogy ezt mindenkinek meg akarjuk mutatni?!” Nem az – nyugtázom.

– Ma ötszázhetven méteres az ősi pince és háromemeletes maga a pincerendszer, amely jelenleg magánkézben van. Az önkormányzat azt szeretné, ha ez a falu látványossága lehetne, ám megvásárolni nem tudjuk – mondja a falu vezetője. – A tulajdonossal sikerült felvenni a kapcsolatot, jó a viszonyunk, örülünk, hogy megengedte, hogy látogatható legyen, így legközelebb december­ben, Luca napján ismét kinyitjuk. Reméljük, akkor is sokan eljönnek – teszi hozzá bizakodva a polgármester.

Hliva Éva