Világsztárok a nagygombosi forgatáson

Fekete István Csaba helytörténész ezúttal a Magyar rapszódia című, 1928-ban készült alkotás érdekességeit kutatta fel.

– A Színházi Élet 1931-es számaiban fedeztem fel, hogy éjszakai filmfelvétel volt Hatvanban – meséli az előzményekről. – Ebben az áll, hogy báró Hatvanyék nagygombosi majorságát szúrta ki Korda Sándor, az ismert producer-rendező. Már korán reggel autóba ült, hogy az eredeti paraszt-statisztériát egy álló nap rendezze, és próbáltassa az éjszakai felvétel számára. Micsoda?! – kaptam fel a fejem –, Sir Alexander Korda Hatvanban?! Ám hamar kiderült, hogy ez nem egészen igaz. Korda nem járt Hatvanban, viszont az alaptörténet valós eseményeken alapult. Így bukkantam az 1928-ban készült Magyar rapszódia című német némafilmre, amely világsiker lett, és a csúcsjelenetét Hatvanban forgatták.

A korabeli híradások részletesen foglalkoznak a film készítésének körülményeivel. A forgatás 1928 júliusának végén zajlott. Az egyik jelenet előtt megannyi lőrinci kis parasztlány összefogódzva énekel a mezőn: „Barna legény örülök, hogy elhagytál, hogy nálamnál hitványabbra találtál.” Ezt éneklik – mert unatkoznak. A világításul szolgáló titokzatos máglyarakások fölött bogrács lóg, tele borjúhússal, lakoma készül a parasztlányoknak, akik jelenésre várnak. Mert ezek a kislányok néhány napra most nézőből szereplővé avanzsáltak.

A lőrinci éjszakai aratóünnepről filmfelvételt csinál az UFA, hogy egyik része legyen a nagy filmjének. A nyári éjszakában, a gombosi réten Lil Dagover ásít. Napernyőjével hieroglifákat rajzol a porba. 1930-ban így emlékezett vissza: – A Magyar rapszódia felvételeit készítettük a gyönyörű magyar vidéken. Itt talán még jobban éreztem magam, mint Budapesten. Civil látogatóink, az ottani kisváros intelligenciája, kedves, rajongó urak csak azt az egyet nem tudták megérteni, miért megyek minden este olyan korán aludni. – Holnap reggel korán munkához kell fognom – mentegetőztem.

– Csárdás! Tánc! Forogni! – harsog éjfél után a parancsszó. Báthory és Vincze, a két segédrendező rövid óra alatt összetereli a tömeget a felvevő masinák elé. A cigányprímás, Heltai Andor, rázendít a banda élén, de néhány másodperccel később újabb vezényszó: – Halt! Nem jó! – harsog a rendező, a parasztok ugyanis olyan idegenül és szokatlanul táncolnak, hogy az, amit csinálnak, minden, csak nem csárdás. Végül a matyólegények vezére, egy tulipános gatyába öltözött hórihorgas kisgazda odaáll a fáradtságtól már imbolygó Faragó Gézához, aki a film etnográfiai szakértője. – Főnök úr, kérem, ha szabadna valamit mondanom. Nem jó ez így, hogy a népség tudja, mikor fényképezik őket. Tessék csak rám bízni, hadd dirigáljam én a cigányt, osztán csak úgy, titokban tessék forgatni, majd megy minden rendben. Így is lett. A rendezők szót fogadnak, a matyóvezér odamegy a cigányhoz, és végre elkezdődik az igazi tánc. És reggel ötig áll a bál a hatvani réten.

A Kisantantnak nem tetszett

1929. február 26.: Prága: mint a lapok jelentik, a filmcenzúra betiltotta a Magyar Rapszódia című film előadását Csehszlovákia területén. Bukarest, 1929. szeptember 3.: az Ordina című lap követeli a magyar tárgyú filmek kitiltását azzal az indoklással, hogy a kisebbségek valósággal tüntetnek, amikor a filmen megjelennek a magyar huszárok. A Cuvantul értesülése szerint Hatiegan kolozsvári rendőrfőnök személyes közbenjárására a belügyminisztérium Erdély egész területére eltiltotta a régi Magyarország berendezését bemutató filmek beküldését, mert ezeket a kisebbségi közönség hangos tapssal fogadta. Temesváron betiltották a Magyar Rapszódia vetítését, mert a közönség, bár öt estén zsúfolt ház nézte végig a filmet, még mindig kívánta további előadását. (MTI)

A cím változott

A Magyar rapszódia cím megtévesztő, hiszen a filmet német nyelven Ungarische Rhapsodie címmel forgatták – ami fordításban az említettet jelenti –, ám a hazai mozikba Vasárnap délután címmel került. A főszerepet a korabeli filmcsillag, Lil Dagover játszotta. Magyar szereplő mindössze kettő tűnt fel a filmben: Báthory Giza és Heltai Andor. A rendező Hanns Schwarz volt.

Tari Ottó