Elkápráztatta az egri kisdiákokat a Csíkszeredából érkező zenekar

A Codex Régizene Együttes Csíkszeredából érkezett Egerbe. Az Egri Kulturális és Művészeti Központ Csengőbongó sorozatában adtak koncertet a fiataloknak. A zenei formáció nyaranta nemzetközi fesztiválokat szervez, fontosnak tartják a régizenei hagyományok felélesztését és ébren tartását. Az egri kisdiákokat elkápráztatta az olasz, német, francia zenei dialektusban is megszólaló zenekar. Mindezt egy Mátyás-mese keretében hallhatták február 11-én a Forrásban.

– Mondana néhány szót a kezdetekről? Hány éves a zenekar?

– Úgy indult, hogy néhányukat tanítottam kezdő tanárként. Ez még 1996-ban történt. S akkor a „román tengerben” néhányan voltunk magyarok, akik úgy gondoltuk, kezdeni kell valamit magunkkal. Ez csaknem huszonöt éve történt.

– Minden esztendőben van fesztiváljuk?

– A fesztivál nem az együtteshez tartozik, csak én vagyok a művészeti vezetője annak a Régizene Fesztiválnak, amely évfordulós lesz az idén. A negyvenedik évét ünnepeljük a nyáron, júliusban, mert a Ceausescu-rendszerben be volt tiltva, így kimaradt hat év.

– S hány együttes lép fel nyaranta?

– Tizenkettő-tizennégy. Szokott lenni két-három világhírű együttes, aztán Magyarországról néhány.

– Egri együttes volt már Önöknél? Hiszen Hargita és Heves megye testvérkapcsolatokat ápolnak.

– Eddig még nem, de nagyon reméljük, hogy a jövőben lesz.

– Nagyon kellemes volt a koncert, a Mátyás-mesével keretbe foglalva nemzetek régi zenéjét is felidézték, s Balassi két versét is. Tudja, hogy Balassi Bálint itt is katonáskodott az egri várban?

– Igen, ezek szerint hazaérkezett.

– Milyen terveik vannak a jövőben?

– Két út áll előttünk: vagy a középkori zenét tanulmányozzuk továbbra is, vagy – ami dédelgetett tervünk – Petőfi Sándor és Arany János korát, tehát a tizenkilencedik századot elevenítjük fel.

– Az évfordulóra Arany János emlékhelyét szépen felújították Nagyszalontán, amint hallom, s a múzeum mellett a magyar kormány támogatásával megújul egy másik épület is.

– S nagyon sok kutatás most már célba is ért. Feltártuk például az egész dallamállományt is.

– Mármint Arany János szerzeményeit?

– Azt is, meg azokat is, amire ő gondolt, amikor írta a verseit. Hiszen ott vannak a jegyzetei, hogy „amikor írtam, ez a dallam motoszkált a fejemben”. Továbbá vannak azok az erdélyi kéziratok, amelyeknek a közzététele még várat magára. Van, ami nincs kiadva, de hozzá lehet jutni. S előkerültek olyanok, amiket még nem játszottak, nincsenek feldolgozva, s nem tudjuk, hogy el lehet-e játszani?

– S lehet, hogy éppenséggel magyar dallamok? Hiszen a középkorban is volt egy nemzetközi dallamvándorlás.

– A több sepsiszentgyörgyi, s a marosvásárhelyi kézirat még mind felderítésre vár. Hozzá lehet férni – már elektronikus formában is –, de nincs felkutatva és elő­adva.

– Akkor majd ezt is szívesen látjuk Egerben. Van-e már tervük, hogy mikor jönnek megint?

– Nincs még. Többféle műsorunk van, nem mind erdélyi. Ám van, ami csak a Kájoni Codexből van. Ezeket érezzük a magunkénak nagyon.

– Sok sikert kívánunk a magyarországi turnén ehhez a szép küldetéshez.