Fedezd fel te is! Nagy szerelmek és tragédiák tökéletes díszlete volt Eger a XX. században

Heves megye székhelye elsősorban Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye kapcsán vonult be az irodalmi köztudatba, azonban már az 1968-ban a kultikus könyvből készült film sem Egerben forgott, hanem a Pilisben felépített díszletvár adta meg a török ostrom helyszínét. A város a magyar filmtörténetben ritkán volt forgatási célpont: cikkünkben most azokat a hazai játékfilmeket, illetve tévésorozatokat gyűjtöttük össze, melyeket teljes egészében vagy részleteiben Egerben vagy közvetlen környékén vettek fel.

Ház a sziklák alatt (1958)

A Kossuth-díjas Tatay Sándor novellájából készült Ház a sziklák alatt című filmet Makk Károly forgatta 1958-ban, pontosan négy évvel a nagy áttörést hozó első műve, a Liliomfi után. Olyan színészek alakítják a kamaradráma szerepeit, mint Görbe János, Bara Margit, Psota Irén, Bárdy György és Szirtes Ádám. A sötét hangulatú, szinte a görög sorstragédiákra hajazó történet a Balaton-felvidéken, Badacsonytördemicen játszódik és a forgatásra is ott került sor, egyetlen jelentős kivétellel. A film huszonkilencedik percében sorra kerülő temetői jelenetet az ország másik végén, Egerben vették fel, a helyszín pedig a Szent Rókus-temetőkápolna volt.

A történet szerint a szovjet hadifogságból évek múltán a falujába hazatérő gazdát, Ferencet felesége halálhíre fogadja: kisfiáról és a gazdaságról az asszony csúnya, púpos nővére, Tera gondoskodik. Természetesen a szerelem okozza a legnagyobb gondot: Tera titokban vonzódik a férfihoz, aki viszont a szépséges Zsuzsát veszi el. A három ember közötti feszültség végül gyilkosságba torkollik. 

Bakaruhában (1957)

Újabb film, melynek egyik főszerepét Bara Margit alakítja. Az 1957-ben Fehér Imre rendezésében készült játékfilm története szerint az első világháború idején a helyi lap fiatal, sármos újságírója, Sándor (Darvas Iván) hétköznap éli mindennapi életét, biliárdozik, minden úrihölgynek csapja a szelet, hétvégén azonban tartalékos katonai szolgálatát teljesíti bakaruhában. 

Egy ilyen alkalommal ismerkedik össze Vilmával, a cselédlánnyal és hamarosan szerelem szövődik közöttük. Az újságíró azonban parasztfiúnak hazudja magát: Vilma csak gazdája estélyén fedezi fel azt, hogy Sándor az urak kártya- és sakkpartnere és mindvégig csak játszott vele. A filmben feltűnik a Szenátor-ház, a Dobó-szobor, az Érsekkert és a hajdani Dobó István Laktanya is.

Isten hozta, őrnagy úr! (1969)

Kevés ikonikusabb film készült Magyarországon, mint az 1969-es, Fábry Zoltán rendezésében Szarvaskőn forgatott Isten hozta, őrnagy úr! Ez egyrészt az irodalmi alapanyagnak, másrészt a legendás színészeknek köszönhető. Örkény István Tóték című groteszk, szatirikus kisregénye előbb dráma formájában került a színházakban a közönség elé, hogy aztán játékfilmként is óriási sikert arasson. Latinovits Zoltán az őrnagy, míg Sinkovits Imre Tót Lajos szerepében fantasztikus alakítást nyújt, de Rajz János, Venczel Vera, Páger Antal és Fónay Márta is szenzációsan játszanak.

A történet szerint a csendes észak-magyarországi faluban a II. világháború idején nyugodalmasan folyik az élet Tót Lajos helyi tűzoltóparancsnok portáján. Gyula fiuk a fronton teljesít katonai szolgálatot és egy nap levélben értesíti családját, hogy parancsnoka, Varró őrnagy idegösszeomlást kapott a partizánok támadásai miatt, két hét szabadságra küldték, ő pedig felajánlotta, hogy töltse azt náluk. Az őrnagy meg is érkezik, azonban ezzel groteszk és abszurd eseményekkel teli kálvária zúdul a falusi család nyakába.

A filmet az Egertől tizenegy kilométerre fekvő kis falun, Szarvaskőn forgatták. A helyszínt az egri születésű operatőr, Illés György találta. Tóték házát egy udvarban építették fel, az épületet a forgatás után el is bontották. A helyiek közül többen statisztáltak, illetve a Tóték kertjében felhalmozott dobozokat is segítettek hajtogatni.

Princ, a katona (1966)

Őrsi Ferenc 1964-ben vetített A Tenkes kapitánya című sorozata óriási és váratlan sikert ért el a televízióban, így az író azonnal felkérést kapott egy újabb hasonló produkció elkészítésére. Ez lett a Princ, a katona című fekete-fehér, 13 részes sorozat, melyet 1966-ban forgattak le, jórészt Egerben. A történet szerint a fiatal budapesti autószerelő, Rémai László, alias Princ boldog mindennapjainak hirtelen vége szakad, amikor megkapja a kétéves sorkatonai szolgálatra szóló behívóját. A főhős az egri Dobó István Laktanyába vonul be, hogy aztán az utolsó rész végére férfivá érjen. 

A sorozat vígjátéki, drámai és krimi-elemekkel mutatja be a Kádár-rendszer főbb társadalmi problémáit, így terítékre kerül a cigánykérdés, a huliganizmus, a disszidálás, a nyugati befolyás hatása a fiatalokra, természetesen mind a hivatalos pártállami vonalvezetés mentén, didaktikus megfogalmazásban. A sorozat országos ismertséget és népszerűséget hozott a címszerepet játszó Ernyey Béla számára.

Úrilány szobát keres (1937)

Rejtő Jenő vígjátékát Balogh Béla vitte filmre 1937-ben: a fekete-fehér produkció a két világháború közti mozitermés habkönnyű hagyományait viszi tovább, elsősorban Kabos Gyula játékának köszönhetően. 

A válóperek szakértőjeként ismert Lukács ügyvéd mindig a férfiak hibájából mondatja ki a válást a bíróságon, így a női nem védelmezőjeként tartják számon a társaságbeli hölgyek. Szobát ad ki, melyet ügyvédjelöltje felajánl egy csinos fiatal egyetemista lánynak, Klárinak. A folyamatos félreértésekbe bonyolódó két főszereplő között a végén természetesen romantikus érzelmek támadnak, dacára annak, hogy a film során magának Lukács ügyvédnek a házassága is gallyra megy. 

A történet szerint a Zilahy Irén alakította lány Egerbe, szülővárosába hívja le az ügyvédet, így a régi felvételeken megcsodálhatjuk a harmincas évek Bazilikáját, a Minaretet, a Szépasszony-völgyet, illetve a Hotel Korona épületét is.