Az egri remete munkásságáról tartottak konferenciát Budapesten

 A Magyar ­Irodalomtörténeti Társaság elnöke kiemelte, hogy a Gárdonyiról élő közkeletű kép még nem az, amit ő, Dante Alighieri főműve Pokol fejezetének briliáns fordítója megérdemel. Dr. Kovács Árpád, a Pannon Egyetem professzor emeritusa Gárdonyi világirodalmi beágyazottságáról szólt. A Titkos Naplóból kiderült, hogy Dosztojevszkij, Schopenhauer, Shakespeare, Goncsarov hatottak Gárdonyira. A professzor rámutatott Gárdonyi széles körű világirodalmi tájékozottságára, hiszen az író hét nyelven olvasott, fordított, beszélt. 

Tüskés Anna fiatal kutató a BTK Irodalomtudományi Intézete és a pécsi egyetem munkatársa Gárdonyi Géza műveinek francia fogadtatásáról tartott érdekes előadást. Bár joggal számított világirodalmi babérokra, sok tévedés gátolta a világhírt. Az a hatalmas harmadik című regényének már a címét is félrefordították, s egy francia pályázaton Gárdonyi tárcanovellájának ellopott változatával nyert egy hölgy. A plágium kiderült, de Mari néni meg Pista bácsi történetét egy ideig francia szerző műveként olvashatták. Noha lelkes fordítók egyengették Gárdonyi nemzetközi útját, de mint azt az Eger című újságban leírták 1914-ben, úgy tűnt, „A Nobel-díj elnyerése magyar írónak lehetetlen.” 

A budapesti ­konferencián felszólalt Keller Péter, az író dédunokája, dr. Lengyel Gyula c. esperes plébános Mit akar ez a magyar ember? címmel Gárdonyi belső küldetéstudatáról szólt, míg dr. Cs. Varga István, az ELTE BTK nyugalmazott habilitált professzora Szakralitás költészetünkben és Gárdonyi műveiben címmel tartott előadást. 

A Gárdonyi-rendezvények sorában legközelebb június 22-én este hattól az EKMK által működtetett érsekkerti Zenepavilonban egri kórusok és szólisták lépnek színpadra. A zene világnapján Gárdonyi és a zene témája is szóba kerül, s természetesen az író nótái, dalai is elhangzanak.