Zene

2022.07.17. 11:30

Az ország legjobb zeneiskolái között tudhatja magát az egri intézmény

Gulyás László az egri kulturális élet meghatározó alakja. Nemcsak az Egri Farkas Ferenc ­Zeneiskola intézményvezetőjeként, hanem az Egri Szimfonikus ­Zenekar korábbi ügyvezetőjeként, trombitásaként, a Snidero Quartet vezetőjeként, a Kultúrszalon s az Ütős Nap szervezőjeként is ismerjük. Tanévzárás után, az intézmény sikereiről s a rendezvényekről faggattuk.

Vass Judit

Gulyás László sikeres tanévről beszélt

Forrás: Berán Dániel/Heves Megyei Hírlap

– A Covid után teljes tanévet zárt az Egri Farkas Ferenc Zeneiskola. Milyen eredménnyel? 
– Számunkra is meglepő, de az iskola fennállása óta eltelt közel hetven év legsikeresebb tanéve áll mögöttünk. Négy országos első helyezést, hét másodikat, két nemzetközi első díjat, egy másodikat, 14 regionális első helyezést, kilenc másodikat és nyolc harmadikat, valamint 11 megyei első, hat második és három harmadik helyezést szereztek a növendékeink. Emellett számtalan különdíjat és sok-sok tanári díjat is kaptunk. Büszke vagyok a tanítványainkra, kollégáinkra, és hálás köszönettel tartozunk a szülőknek, illetve a fenntartónknak! Nagyon sok tehetséggel foglalkozhatunk, például Csibi Orsolyával (felkészítő pedagógus: Kovácsné Gulyás Zsuzsanna), akit közel 13 évesen felvettek a Liszt Ferenc Zeneakadémia Rendkívüli Tehetségek Képzőjébe. Természetesen minden versenyen induló növendékünkre büszkék vagyunk, és azokra is, akik nem versenyeznek, „csak” szeretnének hangszeren játszani, élvezni a zene örömét. 

– Voltak nehézségeik is? 
– A járvány vége felé több kolléga távozott, de sikerült őket pótolnunk, és ahogy a versenyeredményeink is mutatják, szakmailag, emberileg kiváló pedagógusokkal dolgozhatunk együtt. Büszkén mondhatom: az ország legjobb zeneiskolái között tudhatjuk magunkat. Művészeti iskolából közel nyolcszáz működik ma Magyarországon, így a legjobbak között lenni kimagasló eredmény. Én ezt is tűztem ki célul akkor, amikor először megválasztottak igazgatónak. Ennek elérése nem csak a versenyeredményektől függ, hiszen számít az is, milyen a felszereltségünk, milyen oktatókkal dolgozunk, mennyien jelentkeznek hozzánk. Több mint ötszáz növendékünk van, többet nem is tudunk felvenni. Célunk az, hogy benne legyünk az országos komolyzenei vérkeringésben. Épp ezért többféle szakmai kurzust is tartottunk elismert művészekkel, hogy a gyerekek lássák, hogyan játszik, dolgozik egy profi, elismert zenész. Munkánkat az Oktatási Hivatal Egri Pedagógiai Oktatási Központja is elismerte: pedagógusnap alkalmából megkaptuk a legeredményesebb művészeti iskola díját. 

– Második ciklusát tölti mint igazgató. Változtak a céljai? 
– Nem igazán. Fejlődni, mindig jobbnak lenni, de mindezt egy közösségként elérni – ezek voltak a céljaim és ezek ma is. Elértük, amit kitűztem magunk elé, most már azon dolgozunk, hogy ezt az eredményt meg is tudjuk tartani. Számomra fontos, hogy iskolánk egy olyan közösséget alkosson, ahol mindenki jól érzi magát. Kialakítottuk az intézmény egységes arculatát, szlogent adtunk az iskolánknak: „Mert zenélni jó”. 
– Játszik az Egri Szimfonikus Zenekarban, a Gárdonyi színház zenés darabjaiban, és fellép saját együttesével is. 
– Szeretnék tenni azért, hogy az egri kulturális élet színvonalas, tartalmas legyen. Kicsit hiányolom a víziót, a célt, amit a város kitűzne maga elé ezen a téren, és amely motiválná a kulturális programok szervezőit. Úgy érzem, egymásra szervezett, nem átgondolt programok vannak, valahogy hiányzik a felelős, akinek van határozott elképzelése. 

– A rendezvényekben a tömegkultúra kiszolgálása mérvadó. 
– Kérdés, mikor sikeres egy rendezvény. Ha tömegeket vonz, vagy ha szakmailag (is) megfelel a mércénknek. Az ideális az, ha a kettő együtt működik. A közönség nevelhető. Ha nem mutatjuk meg nekik az értékesebbet, akkor csak az értéktelenebből választanak. Hívhatunk meg közkedvelt, mindenhol látott, hallott celebeket, sztárokat, felkapott együtteseket, akiknek a tagjai valószínűleg kiváló zenészek is, de akkor miben különbözünk más város kulturális rendezvényeitől? Semmiben. Eger adottságai kiválóak, de ezt nem használjuk ki, nem tesszük fel a várost a különleges rendezvények, fesztiválok térképére. Szükség van a tömegkultúrára, de a főbb rendezvényeinkhez ki kellene jelölni magunknak egy irányt, amely a minőség felé mutat, és amit a kultúrában vezető szerepet játszó szakemberek megvitatnak, elfogadnak, és természetesen arra is haladnak. 

– A TuTu jazznapok, melyet a Gárdonyi Napok során élvezhetünk augusztus 8-án és 9-én a Valide Szultána fürdő területén, ebbe az irányba halad… 
– Bízunk benne, és meglátjuk, mennyire lesz rá igény. A jazz rétegműfaj, mely Egerben eddig nem igazán tudott otthonra lelni. Olyan fellépőket hívtam meg, akik például a Montreaux-i Jazz Fesztiválon, a Budapest Music Centerben vagy a Müpában lépnek fel. Köztük nemzetközileg is elismert művészek. A program neve Miles Davis Tutu című albumáról kapta a nevét. A helyszín különleges, jó akusztikájú tér. Fellép a Karosi Júlia Quartet, a Rieger Rhodes Quartet, a Vintage Dolls, és zenekarával Tálas Áron is. Mainstream jazzt hallunk majd, feldolgozásokkal, sztenderdekkel. 

– A szintén ön által megálmodott Ütős Nap szeptember harmadikán lesz a Dobó téren. 
– Fagyiztam a Dobó téren egy padon, és akkor jött az ötlet, hogy Dobó tér, dobos tér. Harmadik alkalommal szervezzük meg, és ez a rendezvény már a populáris kultúra része. Az első koncerten 17 dobos, a másodikon 21 játszotta zenei alapra a közismert slágereket, idén már 25 dobost várunk. Nagyon népszerű rendezvény volt, reméljük, idén is sokan lesznek kíváncsiak rá. 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában