Szenzációs lelet: 400 évnél is öregebb ágyút találtak a régészek az egri várban

Az Egri vár legmagasabb pontján, a délkeleti ágyúdombon – a helyreállításokhoz kapcsolódó régészeti kutatás során – egy bronzból öntött, legalább négyszáz éves ostromágyú került elő. Ezt mutatták be október 7-én, pénteken délelőtt. Az ágyúdombot, amely egy kőfallal körülvett, több mint tíz méter magas mesterséges domb, a 19. század óta Szép bástyának is nevezik. Eredeti formájában 1542 után kezdték építeni a belső vár délkeleti sarkán, a külső várba vezető Setét kapu mellett.

Az 1552-es ostromra felsorakoztatott török faltörő ütegek romboló tüzére válaszul, többek között erről a dombról szólaltak meg a védők ágyúi. Tinódinak az Egri vár viadaláról szóló énekéből tudjuk, hogy az ágyúdomb tetején palánkot és földdel töltött kasokat helyeztek el. Az 1560-as években az ágyúdombot többször javították és magasították, illetve külső rézsűjét kettős cölöppalánkkal erősítették meg. Utolsó, immár kőből épített körítőfalakkal történő átépítése a török uralom idejére tehető. 

Evlia Cselebi török utazó emlékiratai szerint Musztafa pasa (1636-38) idején épült. Leírása szerint ez az ágyúdomb „az egész városra nézve magaslat, s még a repülő madarat sem engedi átrepülni. Húsz hosszú ágyúja van, melyeket látni kell”. Ezek egyike lehetett a most előkerült, körülbelül két-három tonna súlyú ágyú, melynek csőhossza több mint három méter, kalibere – vagyis a csőfurat átmérője – 17 centiméter. Az ágyú mellett összesen 19 tömör vas ágyúgolyót sikerült feltárni, melyek egyenként 15-16 kilogrammot nyomnak. 

Eger vára 1687-ben felszabadult az oszmán uralom alól. A várban berendezkedő keresztény hadak 1690-ben is leltárba vették az itt talált ágyúkat. Az ebben említett „ harminc fontos török ágyú, amelynek vége szétrepedt, s ezért újból öntendő” az, ami most előkerült. 

A cső a Rákóczi-szabadságharc idején zajló harcok során kerülhetett a földbe. A több mint négyszáz éves ágyú felfedezése azért igazi szenzáció, mert teljes ágyúcsövek ritkán és csak kivételes szerencsével őrződnek meg. Emellett ez az ágyú hírmondója a vár izgalmas történetének, feltehetően látta Eger tragikus elestét 1596-ban, a török kiűzését 1687-ben, majd Rákóczi fejedelem ünnepélyes egri bevonulását 1705-ben.

Dr. Kelenik József, a vármúzeum szakmai igazgatóhelyettese elmondta, hamarosan ideiglenes helyre kerül az ágyú, hogy a nagyközönség is lássa, a végleges helyére viszont talapzatot kell építeni a súlya miatt. Restaurátorok veszik majd kezelésbe, megvizsgálják, megröntgenezik, hiszen az ágyúcsőbe ágyúgolyó ragadt.