Egriség és hazafiság: kortársak vallanak az Egri csillagok írójáról az Agria folyóirat 60. számában

A Ködöböcz Gábor főszerkesztő szavaival: "Egy olyan nagy formátumú, mindmáig példaadó alkotót tisztelhetünk az ő személyében, aki egriség és hazafiság igézően szép szintézisét valósította meg.”

A közel tucatnyi költemény Gárdonyi szellemét idézi, vagy róla emlékezve, vagy az ő szemszögéből megidézve a korabeli Egert. Csatáné Barta Irénke, Bagi István, Serfőző Simon, Fellinger Károly, Kaiser László, Szíki Károly szólal meg versben. Utóbbi szerző az Ábel és Eszter regényből egy jelenetet is írt, mely olvasható a lapban. Gárdonyi poétikai munkásságáról Hegedűs Imre János ad áttekintést. Sz. Király Júlia, a Dobó István Vármúzeum irodalomtörténész kutatója Gárdonyi alkotói környezetéről készített tanulmányt. Kusper Judit az EKE irodalomtörténésze az író külső és belső utazásairól közöl gondolatokat. A közülünk már két éve eltávozott Szecskó Károly történész egy írását is beemelték a szerkesztők: ő a Gárdonyi-kutatókról írt összegzést.

Miként találkoztak a kortársak Gárdonyival? Bakacsi Ernő, Gál Ildikó, Homa János, Bérczessy András, Kárpáti János, és Kárpátiné Ézsaiás Edit írja le élményét. Vasné Varga Zita könyvtáros pedig az olvasó Gárdonyiről értekezik.

Bertha Zoltán, a Károli Gáspár Református Egyetem irodalomtörténésze az Isten rabjait elemzi érzékeny és alapos tanulmányában. Lisztóczky László tanár úr pedig Bródy Sándor és Gárdonyi Géza barátságának lényegét igyekszik megragadni. Madarász Imre tudós írásában az író titkos naplójára hívja fel a figyelmet. Nagy Zita pedig egriségéről ír: Mert kell egy hely, ahol nem fáznak a csillagok címmel.

A tematikus szám nem készülhetett el Gárdonyi saját írásai nélkül. Szakolczay Lajos szerkesztő élete párja a népdalénekesként ismert, de az irodalmár Faragó Laura készített egy montázst a legjellemzőbb Gárdonyi írásokból.