Bemutató

2022.12.14. 20:00

Az oroszlánként küzdő várvédők emléke máig él: Petercsák professzor könyvet írt a várkultuszról

Egy különleges kötetet mutattak be a közelmúltban a várban. Dr. Petercsák Tivadar, történész, néprajztudós professzor, a Dobó István Vármúzeum egykori igazgatója előkutatásai után egy termékeny év alatt megírta az Egri vár kultusza című könyvet, amely a Líceum Kiadó gondozásában jelent meg. A látványos, gazdagon illusztrált albumban megtalálható mindaz az információ, mely az elmúlt évszázadokban Eger nevezetes műemlékéhez kapcsolódik.

Jámbor Ildikó

Dr. Petercsák Tivadar Az egri vár kultusza címmel megjelent könyvének bemutatóján. Fotó: Huszár Márk HM Heves Megyei Hírlap Képen: Dr. Petercsák Tivadar, a Dobó István Vármúzeum nyugalmazott igazgatója, néprajzkutató

Forrás: Huszár Márk / Heves Megyei Hírlap

- Államalapító István királyunk nevéhez fűződik a székesegyház építése, ami köré később Eger vára emelkedett!
- A püspöki palota és a székesegyház is a várban épült fel, és a helyi hagyomány szerint ez utóbbinak az építését nézte végig államalapító királyunk a Királyszékének nevezett dombról. Ennek igazságtartalmát nem tudjuk eldönteni, de a régészeti ásatások igazolták, hogy a XI. század elején már egy kis keresztelő egyház, rotunda volt a mai vár területén. A hely szakrális jellegét erősítette a XIX. század első felében felépített hét stációból álló kálvária a három kereszttel. A kegyeleti hely szinte azonnal életre kelt, és azt a várbeli körmenetek bekapcsolták Eger vallási szokásrendjébe.

- A törökök elleni harcban az egri várvédők hősként tűntek ki…
Az egri vár kultuszának az alapja az 1552-ben lezajlott hősies várvédelem, amikor a magyarok Dobó István vezetésével egy fél évszázadra megállították a többszörös túlerőben lévő török csapatokat. Ez a győzelem történelmünk kiemelkedő eseménye, és ennek nyomán a magyar emberek tudatában Eger neve egyet jelent a hazafisággal és a hősies helytállással. Ez az esemény alapozta meg a vár történelmi kultuszát, amely elsőként a XVI. századi krónikások műveiből táplálkozik. A későbbi századokban különböző műfajokban született képzőművészeti, zenei, irodalmi alkotások erősítették ezt, végül Gárdonyi Géza nagy regényében az Egri csillagokban ikonizálta a XIX. és XX. század fordulóján.

- Kérem, fejtse ki ezt részletesebben!
-Tinódi Lantos Sebestyén 1552-ben az ostrom után pár hónappal - még 1552-ben - Egerbe érkezett és szemtanúktól hiteles adatokat gyűjtve két históriás énekben örökítette meg az eseményeket. A kor énekmondóihoz hasonlóan járta az országot, hogy lantkísérettel ismertesse meg a lakossággal az egriek hősiességét. Művei később nyomtatásban is megjelentek Kolozsváron. Tinódi krónikáját latin és német nyelvre is lefordították, így terjedt el külföldön is az egri várvédelem híre. Ezt erősítették a várostromot és a várat bemutató metszetek. Nagyon jól nyomon követhető, hogy a későbbi századokban történészek, irodalmárok, képzőművészek mit emeltek ki az egri vár védőiről. 

- Hogyan láttatták például a várvédő Dobót?
- A XVIII. században Dobó Istvánt a kereszténység Herculesének, a vallás védelmezőjének tekintették. Ezt erősítették a jezsuita iskoladrámák is, amelyek főszereplője a várkapitány volt, és ezeket a diákok, valamint szüleik épülésére Egerben, Miskolcon, Kassán és Kecskeméten is bemutattak. A XIX. században a nemzeti ébredés időszakában pedig a várkapitány és katonái már a hazáért, a nemzeti függetlenségért harcolók szimbólumai lettek. A heroikus küzdelem ábrázolásának máig legismertebb és legnagyszerűbb példája Székely Bertalan 1867-ben született Egri nők című képe. A XX. század elejétől beszélhetünk, különböző alkalmi rendezvényekről és 1902-ben volt az első olyan ünnepség, amikor összekapcsolták a honfoglalást a magyarok hősiességével. Említhetjük az 1952-es 400. évfordulót is, amikor az egri várvédők példája a szocializmus építésére ösztönözte a megemlékezőket. Majd 2002-ben egy egész éves programmal tisztelegtünk a várban harcoló katonák, civilek és az egri nők előtt.

- Hogyan alapozta meg a kultusz kialakulását Pyrker János László érsek a XIX. században?
- Pyrker János László nevéhez fűződik az egri romok „megbecsülése”. Az érsek, amikor 1827-ben Egerbe érkezett, felment a várba, és megállapította, hogy az rendezetlen állapotban van. Fákat ültettek, úgynevezett allékat alakítottak ki, és elkészült a Kálvária domb. Ismert volt, hogy a föld alatt nagyon komoly egyházi épületek találhatók. 1835-ben helyezték el az egykori székesegyház oszlopán a ma is látható Szent István szobrot, az itáliai Casagrande alkotását. A vár kultuszhely jellegét erősítette Dobó István ruszkai síremléke fedőlapjának Egerbe hozatala 1832-ben, és a mai Setét-kapuban kialakított kápolnában való elhelyezése.

 

Amit kevesen tudnak a várkultuszról

- Kevesen tudják, hogy Balassi Bálint 1579-1582 között 50 lovas hadnagyaként szolgált a várban.

- Az 1920-as években mauzóleumot akartak állítani Gárdonyi sírja fölé.

- Egészen 1957-ig laktanya működött a várban. A katonaság kiköltözése után néhányan zöldségraktárakat képzeltek el a hűvös kazamatákban.

- A nemzeti zászlót 1987-ben, a vár török alóli felszabadulásának 300. évfordulóján avatták fel.

- Másfél évtizede, 2008-ban volt Dobóruszkán az egri várkapitány újratemetése.

 

A  könyv szerzőjével több, a kötetben előforduló fogalmat értelmeztünk, és emeltünk ki. Ezek egyike a kultusz: ez nem más, mint egy adott közösség számára fontos eszme, vallás, esemény, melynek megidézése példát és irányt mutat a közösség tagjainak. A kultusz tárgyát képező pozitív elemek lényegében a közösséget, annak identitását erősítik.

 

 

 

 

 


 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában