A gyöngyösi és egri menyasszonyok fotóit is halhatatlanná tette a Nemzeti Múzeum

Egy Facebook oldalon és a honlapon is közzéteszik azokat a fotókat, amiket a párok vagy éppen leszármazottaik töltenek fel. A Magyar Menyasszony kezdeményezés felhívására rengetegen küldtek be fotókat, régi csalási históriákat elevenítve fel: akadt, aki szülei hosszú évtizedekig tartó házasságáról számolt be, más arról, hogyan árnyékolta be a történelem sok ifjú pár boldogságát. Akadnak tragédiába forduló életutak, de a nagy nap mégis emlékezetes volt, derül ki a fotókból. 

Egy biztos, menyasszonynak - és persze vőlegénynek - lenni hajdan életre szóló elkötelezettséget jelentett. Simonovics Ildikó a korábban tartott budapesti sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a tárlat a Nemzeti Múzeum saját anyagán felül az egész ország esküvői emlékeire építeni kíván. Az a cél, hogy minden idők legnagyobb esküvői témájú online gyűjteménye, a legkülönlegesebb felajánlott tárgyi emlékek pedig helyet kapnak majd a decemberben nyíló kiállítás anyagában is a Nemzeti Múzeumban.

Akad olyan fotó, amelyik Egerben készült 1949 pünkösdjén, Gráf Rudolf műtermében. A felvétel érdekessége, hogy a vőlegényt egy könyvre állította a fotográfus, Gráf Leopoldina, ugyanis a férfi egyforma magas volt az arájával. A história szerint a fotográfus Gráf család Bécsből települt Egerbe családjával, és a Széchenyi utcán nyitott műtermet. Apja halála után Leopoldina állt a fényképezőgép mögé, és művészévé vált hivatásának. Később dr. Kapor Elemér újságírónak, írónak - akinek ma a nevét egri utca viseli - is ő adott munkát a műtermében, felfogadta őt asszisztensének. 

Volt olyan pár, amelyik Boldog községben éppen az 1956-os pesti forradalom kitörésének napján mondta ki a boldogító igent, mivel még éppen engedélyt kaptak rá. A menyasszony a hagyományos boldogi viseletben, díszes pruszlikban pompázott, fején pártával, a viseletet a Galga-menti lyukas hímzés is díszíti a beküldő leírása szerint. Az ara csizmája pedig a vőlegény jegyajándéka volt. 

Újabb történetek is akadnak: Gyöngyösön perzsaszőnyeg szövőnő és hivatásos katona, repülős százados kelt egybe, utóbbi fess díszegyenruhában feszített a képen 1961-ben. A katonák díszkarddal álltak sorfalat a gyöngyösi tanácsházán. A házasok 36 évet éltek együtt, és félév különbséggel hunytak el.