Kézműves remekek, divatbemutató az egri Kepesben + fotók, videó

Megnyílt a Kézművesség ezer éve és jövője a Kárpát-medencében című pályázatra beérkezett alkotásokból összeállított kiállítás az egri Kepes Intézetben. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (HKIK) szervezte a huszadik rendezvényt, amelynek kiállítása három hétig látható.

A szombat esti megnyitó ünnepségen dr. Bánhidy Péter, a HKIK elnöke történeti áttekintést adott a Kepes épületéről, amely például tűzvész miatt többször megújult a 19. században. Az elnök megemlékezett a rendezvénysorozatot megálmodó Herman Istvánról, aki a HKIK kézműipari alelnöke volt, most pedig Katrics Krisztina folytatja a hagyományt. Dr. Bánhidy Péter visszapillantott a céhekre, amelyek számában Eger élen járt az 1700-as években akkoriban 30 szakmában 22 cég működött itt, míg az 1771-es városvezetés tagjainak majdnem fele kézműves volt. Megemlítette, 1455-ben alapították az egri szabó céhet, amely az országban elsőként kapott kiváltságlevelet.

Dr. Bánhidy Péter kiemelte az örökséget, amely a múlt, a jelen és a jövő is, hiszen a jelenben művelni, gondozni kell az örökséget, a jövőben pedig tovább kell adni a következő nemzedékeknek. A ciszterek jelmondatával („Ardere et lucere!” - Lángolj és világíts!) kapcsolatban megjegyezte, Katrics Krisztina is az alkotás lázában ég, s ezt tapasztalja mindenki, aki saját kezűleg készít terméket. S világít is utat mutat a jövő kézműves nemzedékének.

Parragh László, az MKIK elnöke szerint a kamarának a gazdaság teljes spektrumát kell képviselnie, a kézműveseket is, akik manapság nehéz helyzetben vannak a tömegtermelés miatt, ugyanakkor reneszánszát éli a termékeik iránti kereslet. Ezeket ugyan termékeknek, portékának nevezik, de művészeti alkotások. Mint mondta, a pályázatra közel ötven alkotó jelentkezett száz pályamunkával. Megemlítette, Kézműves Remek díjakat is átadtak.

Balogh Csaba, Magyarország pozsonyi nagykövete elmondta, a magyarországi és a határon túli alkotókat összekötik a kézműves hagyományok. Megköszönte az alkotóknak, hogy dolgoznak és tárgyakat készítenek, hiszen ezeket sokszor reprezentációs célból, ajándékként adják vendégeknek, házigazdáknak. Ezek a tárgyak fontosak, jelképezik a nemzet kultúrájának egyediségét, másoktól megkülönböztethetőségét, mutatják, mit jelent egy nemzethez tartozni. Megemlítette, a diplomáciai fogadásokon a szmokingon kívül egyetlen elfogadott öltözék van még a királyi udvarokban is, a népviselet. Szerinte a kézművesek alkotásai, motívumai frissek és használhatók.

Katrics Krisztina, a HKIK kézműpari alelnöke azt hangsúlyozta, a rendezvény nevébe bekerült az, hogy a kézművesség jövője. Ezeknek a tárgyaknak naprakésznek, a mai kor elvárásainak megfelelőeknek, piacképeseknek kell lenniük. Olyan vállalkozásokat hívtak az ország minden részéről és a határokon túlról, akik ezt képviselik, ezen kívül jelen vannak az online világban és nem veszítették el a fókuszt. Példaértékűnek nevezte a HKIK szervezetével, munkatársaival, elnökségével való együttműködést. Kulcsszónak tartja a megbecsülést, a megbízható hátteret. Kifejtette, a kiállításnak tematikát határozták meg, egy új tudományág, a neuroesztétikát is felhasználva. Az értékeli a szépet, a művészet csökkenti a stresszt, a fájdalmat, segíti a figyelmet, a tanulást, növeli a gazdasági hatékonyságot. Örömét fejezte ki, hogy vannak határon túli alkotóktól érkezett tárgyak is, főként a kárpátaljait üdvözölte, amely egy hófehér szőttes, amelynek üzenete is lehet. Itt kegyelmi állapotban vagyunk, békében élhetünk és részt vehetünk ilyen kiállításon.

A megnyitó beszédeket követően egy táncos műsor következett, amely a szerelemről is szólt, emellett bemutatta a kivetkezést, valamint a visszaöltözés mikéntjét, azaz, hogy a régi motívumokat hogyan tudjuk ismét fölvenni. A táncos divatbemutatón nem csak ruhákat, de cipőket és illatokat is bemutattak a közönségnek. Ezt követően végigjárhatóak voltak a kiállítások, a Magyar Kézműves Remek pályázat legjobbjait (amelynek díjátadóját is megtartották szombaton délután, de az nem volt sajtónyilvános), valamint a Kézművesség ezer éve és jövője a Kárpát-medencében címűt, amelyen ékszerek, ruhadarabok, fémtárgyak, kerámiák, díszek, lámpák is láthatóak.