A látogatók száma is jelzi az egri vár kultuszát

A hetedik konferenciával folytatódik november 19-én és 20-án a Dobó István Vármúzeum Örökségünk védelme és jövője elnevezésű, 2014. óta folytatódó sorozata. Dr. Ringert Csaba a Dobó István Vármúzeum igazgatója elmondta, a konferencia témája ezúttal az egri vár története, a vár új állandó kiállítása, ennek megvalósítási koncepcióját alátámasztandó a korábban és jelenleg zajló régészeti, történeti, hadtörténeti és művészettörténeti kutatások összegzése, nyilvánossá tétele. A korábbi alkalmak, kutatások is érdekesek voltak, az előadások kötetekben is megjelentek. Fölidézte a fontos mozzanatok között a múzeum 1958-as várba költözését, az azóta végzett munkát, azt, hogy az 1552-es ostrom azóta a nemzettudat részévé vált, a vár 2014. óta Nemzeti Emlékhely. A látogatóknak a vár múltját, építkezéseit, életét, jeles személyiségeit, a török kort és a vár pusztulását bemutató kiállítás nyújtja a legteljesebb ismereteket. A kiállítás létrehozásához kaptak állami támogatást, de a múzeum is hozzátett ötvenmillió forintot, valamint a dolgozók rengeteg munkáját.

A konferencia első előadását dr. Petercsák Tivadar tartotta, aki az egri várkultusz időszakait ismertette. Mint mondta, az 1552-es ostrom nyomán a magyar nemzet tudatában Eger neve egyet jelent a hazafisággal és a hősies helytállással. Nem ennyire ismert a vár szakrális középkori szerepe, amikor is Eger az ország legnagyobb és leggazdagabb egyházmegyéjének a központja volt, ennek emléke a püspöki palota, valamint Magyarország legmonumentálisabb gótikus katedrálisának alapfalai. A kultuszt erősítik az elmúlt századok történetíróinak, költőinek, íróinak, képzőművészeinek és zeneszerzőinek az alkotásai. Ő maga 2002-ben írt könyvet Az egri vár kultusza címmel.

Az egri vár ostromának históriája

Dr. Petercsák Tivadar szerint az első korszakot a 16-17. századi históriás énekei és várábrázolásai jelentik, a vár viadalát Tinódi Lantos Sebestyén örökítette meg két históriás énekben 1553-ban. Külföldön először 1566-ban Itáliában jelent meg egy krónikában az egri nők hősiessége, majd ennek nyomán irodalmi témává vált Európa-szerte. Az Egerben szolgált Balassi Bálintot is megihlették az egri várvédők. Az erődítményt pedig számos metszet örökítette meg a 16-17. században, részint az ostromot, részint a vár látképét ábrázolták.

A második korszak szerinte Dobó Istvánról, a kereszténység Herkuleséről szól, hiszen az egri várvédők a kereszténységet is védelmezték, a várkapitány számos alkalommal főszerepet játszott a XVIII. századi jezsuita iskoladrámákban. A várat ekkoriban még csak idejétmúlt romnak tekintették. A harmadik korszak a nemzeti függetlenséget védelmező egri hősök tisztelete a XIX. században. A vár történeti értékét a reformkor nemzedéke fedezte fel, akik a török elleni harcot a nemzeti függetlenség kivívásaként hozták föl példaként. Megemlítette Vörösmarty Mihály Eger című eposzát, ezt követően alkotások sora foglalkozott az egykori várvédőkkel, született metszet az egri asszonyokról, a legismertebb alkotás pedig Székely Bertalan Egri nők című képe 1867-ből.

Pyrker érsek és a vár megmentése

Dr. Petercsák Tivadar előadásában negyedik korszakként Pyrker érseket emelte ki, aki a vár történeti és vallási kultuszának megalapozója volt, elkezdte a vár és a székesegyház feltárását és szakrális helyeket épített benne (kálvária, Szent István szobor). A várkultuszt nagyban erősítette Dobó István síremléke fedőlapjának Egerbe hozatala 1832-ben, és a mai Setét-kapuban a Dobó kápolna kialakítása.

- A következő korszak Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye és annak hatása 1899-tól. A regényből filmek, musical is készültek, 23 nyelven, négymillió példányban adták ki, 2005-ben A Nagy Könyvnek választották. Az író lakóházában 1952-ben nyílt meg a Gárdonyi Géza Emlékmúzeum – magyarázta dr. Petercsák Tivadar.

A hatodik korszaknak a XX. század első felének kultuszépítő törekvéseit tartja a történész, korábbi múzeumigazgató. Egerben először 1902-ben ünnepelték meg a várvédelem évfordulóját, pár év múlva készült el a Dobó-szoborcsoport, az 1920-as években folytatódtak az ásatások és a föld alatti folyósok megtisztítása. 1937-ben 53 ezren keresték föl a várat. Dr. Petercsák Tivadar sajátos korszaknak tartja a várviadal 400. évfordulóját, amelyet az aktuálpolitika jegyében szerveztek, több hónapon keresztül zajlottak a programok, s a kor szellemében születtek művészeti alkotások. A fokozott figyelem révén 1952-ben 138 ezren látogattak el a várba. A nyolcadik korszak a múzeum várba költözésével, a honvédség kitelepülésével kezdődött. Ez megteremtette a lehetőséget arra, hogy a terület folyamatosan látogatható legyen, rekonstruálták a gótikus püspöki palotát, felépítették a déli, nyugati várfalakat és a bástyákat. A múzeum kiállításokkal növelte a látnivalók körét, a palotában 1965-ben, majd 1980-ban és 2001-ben készült vártörténeti állandó kiállítás, kialakították a Hősök termét, helyreállították Gárdonyi Géza sírját, megújult az író emlékmúzeuma. Az 1959-ben 292 ezres látogatói létszám 1987-re 691 ezer főre emelkedett. Az ágyúdombon 1987-ben vörös zászló nélkül avattak nemzeti lobogót.

Rendezvények, építkezések

A rendszerváltozás is új korszakot hozott, hiszen az 1990-es években kezdődtek a történelmi fesztiválok, az egyelőre utolsó időszak pedig a XXI. században indult. Bemutathatóvá váltak az első várbeli épület, a X-XI. századi kör alakú keresztelő egyház falai. Tudományos konferenciák kezdődtek a jubileumi évőtl, 2002-től, október 17. lett az egri vár napja. Az anyagi lehetőségek révén révén folytatódhattak a várbeli rekonstrukciós munkák, hogy az új régészeti kutatások alapján a látogatók minél teljesebb képet kapjanak a XVI. századi várról. Átalakították a Dobó-bástyát, elkészült a Szép-bástya és a Kálvária-domb, megújult a Setét-kapu és a föld alatti erődítmények, a Zárkándy-bástya, rekonstruálták a Varkoch kapuvédő bástyát és a zászlódombot, ahol a múzeumi látogatóközpont és vármozi kapott helyet. Az erődítmény hadi jellegét erősítik az ágyúrekonstrukciók és az ostromjátékkal bővített haditorna bemutatók. Új, látványos kiállítások nyíltak, 2024-ben megújult az állandó vártörténeti kiállítás, virtuális kirándulás is tehető a várban. Újabb képzőművészeti alkotások készültek Egerben és Dobóruszkán a várkapitányról és az Egri csillagok alakjairól. Bővült a várvédőkhöz kapcsolódó névadás, a város Dobó kardja kitüntetést alapított, a lakosság szavazatai alapján választják meg Eger csillagait, és a város hírnevét erősítő személyek kapnak csillag alakú díszkövet az Egri csillagok sétányon. Dr. Petercsák Tivadar kiemelte, az elmúlt bő fél évszázadban 25 millió látogató kereste fel a várat, ami jelzi a várkultusz súlyát, ismertségét, a vár jelentőségét.

Októberben Dr. Bagi Zoltán Péter tartott előadást a Végvári Konferencián, az Egri vár ostromáról a nemzetközi sajtóban megjelent írásokat foglalta össze.