"Ez óriási volt" - a Kippkopp karácsonya idei első előadásán táncra perdültek a nézők

Október végén már lehetett venni a jegyeket az idei szezon első Kippkopp karácsonya-előadásra a Harlekin Bábszínházban. November közepén pedig már teltházat jeleztek az esemény Facebook-oldalán. A tavalyi sikerek után mindez nem meglepő: a Kippkopp karácsonya tavaly is a közönség egyik kedvence volt. Nemcsak a kicsik, de a felnőttek is elmélyültek a gesztenyegyerek kalandjaiban. A kiváló játék mellett a felnőttek számára csemege lehet a dalok szövegeinek egy-egy kifejezése, az intertextuális áthallások is. A gyermekeket a történet és a bábok, illetve az előadás módja ragadta magával. A darabot Szilner Olivér rendezte.

Marék Veronika meséjét dolgozta fel a Harlekin Bábszínház csapata. A kis gesztenyefiú (Sóvári Csaba) felébred az erdőben, majd hóvihar támad, amely elsodorja, és egy didergő cinegét (Bábinszki Ágnes) talál, akit hazavisz. A vihar alatti zene és hanghatások néhány gyereket ugyan megijesztettek, de hamar feloldódott a feszültség, amikor Kippkopp csúszkálni kezdett a jégen. A kis cinege, akit a gesztenyesrác hazavitt, éhes lett, ezért Kippkopp a nyakába vette az erdőt, hogy diót találjon neki. A mérges mókus (Bábinszki Ágnes), akivel találkozott, nagy derültséget keltett a nézők között, a gyerekek hangosan kacagtak, de azért többen ijedten hőköltek hátra, amikor Kippkoppnak menekülni kellett a mókus elől. Amikor pedig segített neki, és cserébe pont egy diót kapott, hangos sóhajok szálltak a közönség sorai között.

A cinege hálából egy karácsonyfát mutatott meg Kippkoppnak, amelynek ágai között egy kis csillag (Mészáros Pancsa) kalauzolta a gesztenyefiút. Ennek az útnak a során volt az a dal, amelyben az édességekkel ismerkedik a gesztenyegyerek, és amely talán az egyik leghatásosabb dal volt a darabban, legalábbis a nézőket ez mozgatta meg leginkább. Szó szerint. A ritmust nemcsak a színészek vették át, hanem a közönségre is hatott: több gyerek felállt és táncolni kezdett az ülése előtt, mások csak billegtek, de senkit sem hagyott hidegen.

A darabot záró utolsó, a karácsonyi ünnep meghittségét kiemelő dal pedig inkább a felnőtt közönségre volt hatással: többen a szemüket törölgették közben.

Az előadás során a fény- és hanghatások tökéletes összhangban voltak az elérni kívánt érzelmi hatással, a színészek játéka kiegészítette a bábokat, segített értelmezni a darabban történő érzelmi hullámzást. Nem véletlenül kaptak vastapsot a végén.

Kippkopp karácsonya és a Mikulás

A december 7-i előadás végén egy meglepetéssel kedveskedtek a színészek a gyermekeknek: a Mikulás is ellátogatott a Harlekin Bábszínházba. A gyerekek együtt énekeltek a színészekkel, amikor a Mikulás kérte tőlük. A kiváló szervezésnek hála szépen, sorban jutott mindenki a Télapó elé. Ráadásul annak ellenére, hogy nem volt tolongás, mégis gyorsan, pörgősen haladt a sor, mindenki megkapta a csomagját és nem kellett sokat várnia senkinek.

A közönségből volt, aki már tavaly is látta a Kippkopp karácsonyát.

- Már másodjára jövünk - meséli egy anyuka, aki óvodás gyermekével volt jelen. - Tavaly is megnéztük, nagy kedvenc otthon Kippkopp, egy híján az összes könyv megvan, ezért idén is eljöttünk, de már a lányom barátait is biztattuk, hogy nézzék meg. Úgy láttam, nekik is tetszett. Őszintén megmondom, hiába tudtam, mire számíthatok, mégis ugyanúgy  hatott rám, mint először. Kár, hogy a dalok szövegeit nem tudom megkeresni sehol, szívesen énekelném főzés közben is - tette hozzá.

- Hirtelen azt sem tudom, hol vagyok - mondta egy apuka nevetve az előadás után. - Egészen elvarázsolt a mese engem is. Máshogy emlékeztem a bábszínházra gyerekkoromból, de örülök, hogy elhoztam a gyerekeket, mert ez óriási volt.

Összességében elmondható, hogy a Kippkopp karácsonya igazi ünnepi darab. Részben a témája miatt is, hiszen a karácsony meghittségét, előtte pedig a segítségnyújtás szépségét viszi színre, de a színészi játék, a bábok, a színpadi elrendezés is segít kiszakadni gyermeknek, felnőttnek a szürke hétköznapokból. Ami már önmagában is ünnepivé teszi a ráfordított időt.