Nagyon nem mindegy, mi van a húsvéti tojáson: csak kevesen ismerik a jelképek igazi jelentését

A húsvéti ünnepkörhöz számos népszokás kötődik. Van közte olyan, ami még a kereszténység előtti időkből ered. Császi Irén, az egri Dobó István Vármúzeum főmuzeológusa és néprajzkutatója mesélt a heol.hu-nak ezekről a húsvéti hagyományokról.

Mint elmondta, nagyszombaton már a feltámadásra, a húsvétra készültek. A feltámadási körmenet előtt volt a tűz-, tömjén- és gyertyaszentelés. Az egyházi szimbolikában a kialvó, majd újra fellángoló tűz jelképezi Krisztust. Nagyszombaton festették a tojásokat. A hímes tojás az újjászületés, termékenység, növekedés szimbóluma, a keresztényeknél a feltámadás jelképe. Ajándékozása a párkapcsolat megerősítésének számított.

A szakember elmondta, hogy a tojás díszítése információt hordoz, évezredes múltra vezethető vissza. Már a kereszténység előtt tettek a sírokba karcolt vagy festett héjú tojásokat a feltámadásra váró állapot és a magzati lét jelképeként. 

– Ostoroson, Horton viaszolással készítették a tojásokat. Viasszal rajzolták rá a mintát, majd hagymahajas festéssel festették meg. Amikor megfogta a tojást a szín, a viasszal díszített részeken kirajzolódott a minta – magyarázta.

Elmondta, hogy a Dobó István Vármúzeum gyűjteményében Árapatakról származó tojások vannak. Császi Irén a minták jelentéséről is beszélt:

• tulipán-, liliom-, virágminta: megújulás, újjászületés, a szerelem jelképe
• kezes/ujjas minta: bajelhárító
• kígyós: szerencsehozó, bajelhárító
• kakastaréjos: bátorság, életerő kifejezése

– A székelyföldi Árapatakon 21 tojást adtak a jövendőbelijüknek a lányok, ebből 20 tyúk-, egy pedig libatojás volt – magyarázta a muzeológus.

A húsvéti hagyományok egy része ma is él

Elmondta, húsvét Krisztus feltámadásának ünnepe, keresztényi öröm, hála és reménység ünnepe, ekkor oldódik fel a böjti tilalom, a fiatalság mulatsága, udvarlása, szórakozása terén.

– Mátraderecskén és több palóc településen szokás volt a hajnali Jézus-keresés. Kora hajnalban a templom előtt gyűltek össze az asszonyok, és lámpással a kezükben végiglátogatták a kereszteket, amelyek előtt megemlékeztek Jézus szenvedéséről, haláláról, feltámadásáról és imádkoztak a családért, betegekért, gyermekekért, a megholtakért. Napfelkeltére értek vissza a templom elé és „Feltámadt Krisztus e napon”  énekkel vonultak be – mondta Császi Irén.

Hozzátette, reggel a katolikus településeken megszentelték a húsvéti ételeket. Kosárban bort, sonkát, kolbászt, főtt tojást, morványt (kalácsot) vittek. Utóbbit Bodonyban pusztakalácsnak is nevezték. A böjt a szentelés után tört meg, ezután elfogyaszthatták a húsvéti ebédet.

– A család tagjai egy tojást felosztottak egymás közt és megették, ez a családi egység, összetartozás jelképe volt, úgy tartották, hogy ez megmutatja nekik a helyes utat – fejtette ki a muzeológus.

Elmondta, hogy a református településeken mint Szilvásváradon is, a szentelmények helyett a bőséges húsvéti ebéd volt jellemző: tyúkhúsleves, töltött káposzta, kocsonya süteményekkel.

Kiemelte, hogy a húsvéthétfőt vízbehányó hétfőnek is nevezik. A férfiak hajnalban indultak locsolkodni. A lányok igyekeztek elbújni előlük, mert volt, hogy nem elégedtek meg a vödör vízzel való leöntéssel, hanem lehúzták a lányokat a patakhoz és megfürdették őket benne.

– A vízzel való leöntésnek biblikus magyarázatot adnak, Rimócon, Tarnaleleszen úgy emlékeznek, hogy a Jézus feltámadásának hírét hirdető asszonyokat locsolták le a hitetlen tanítványok – fogalmazott Császi Irén.

Mint mondta, a szokás szerint a legényeket megkínálták sonkával, tojással, süteményekkel, borral. A verses köszöntőket jellemzően kisfiúk mondták. Ők piros tojást kaptak, s később elterjedt, hogy pár fillért is. A kölnivizes locsolkodás csak a két világháború közt terjedt el.

– A keddi nap is izgalmas volt, ezt vízbehányó keddnek is nevezték. Ezen a napon a lányok öntözték meg a fiúkat. Kifigyelték őket és lesből támadva zúdították rájuk a vödör vizet – mondta a muzeológus.

Hogy jön a képbe a húsvéti nyuszi?

A szakember hozzátette, a nyúl a szaporasága miatt került a tavaszi jelképek közé, német hatásra került a húsvéti szimbólumok közé, a tojást ajándékozó nyúl hagyománya a 19. század közepétől vált elterjedtebbé a német területeken. Az ünnepkör elmaradhatatlan ajándékai a csoki nyulak, csoki tojások a 20. század első évtizedeiben német hatásra a cukrászatok közvetítésével hazánkban is megjelentek.

Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy miért ne ajándékozzunk gyerekeknek nyulat húsvétra: