A szkíta hercegnőt kikezdte a harkály, a fafaragók léptek Aldebrőn + fotók, videó

Az aldebrői fafaragó tábor kitalálása és immár tizedik alkalommal történt megtartása Kiss István fafaragó népi iparművész, a Heves Megyei Népművészeti Egyesület elnökéhez köthető. A horgásztó partján lévő táborban ezúttal is ő volt segítségünkre abban, hogy eligazodjunk mi is történik. Mert amit elsőre láttunk nem volt a legbiztosabb támpont: egy hölgy és másfél tucat férfi különféle fa alkalmatosságok körül tüsténkedett kisebb-nagyobb szerszámokkal. Kinél flex, kinél picike véső volt – na meg kalapács – és a laikus számára követhetetlen módon farigcsáltak az eszközökkel.

A fafaragó tábor mindig ad valami maradandót Aldebrőnek

A tábort vezető Kiss Istvánt is szerszámmal a kezében pillantottuk meg, amikor egy délelőtti órán odaérkeztünk. A készülő szüreti padot tartó két szobor egyik alakját, a férfi szobrot faragta épp. A két alak egyébként a lugasról szedi a szőlőt, a két szobor a pad két szélén helyezkedik majd el, s közöttük szőlőfürtökkel díszített az áthidaló. Ezt már a faragást félbehagyó népi iparművész magyarázta el nekünk.
A padot egyébként az Arany János utcán, a polgármesteri hivatallal szemben, a termelői piac bejárata mellett helyezik majd el – tudtuk meg Kiss Istvántól. Az ülőalkalmatosság az ide érkező vendégeknek nyújt majd pihenési és fotózkodási lehetőséget. Készül – tölgyfából faragott – Aldebrő felirat is és a két egymás mellett elhelyezett mű minden egyes elkészült fotóval a község jó hírét adja tovább.

Az említett szobrok egyébként mintegy 50 centiméter átmérőjű tölgy rönkből nyerték el formájukat a faragók munkájának köszönhetően. A pad háttámlája és az ülőlap is tölgyből készült. A feliratnak komoly alapot készítettek már korábban: hat méter hosszú és fél méter széles alap tartja majd a tölgyből kifaragott hét – egyenként 70 x 100 centiméteres – betűt.

Láttunk faragni egy harmadik faszobrot is. Erről az egyesületi elnök elmondta: ismeretes, hogy 2017-ben tárták fel a régészek az úgynevezett szkíta fejedelemasszony sírhelyét. Az egykori temetkezési hely megjelölésére – a sírhely fölött állt hársfából  ki is faragták, és 2018-ban felállították a hercegnő szobrát. 

Most ennek hasonmása készült el, csak éppen a jóval keményebb tölgyfából.

Aki pedig a szobron dolgozott, nem volt más mint Sándor Attila, aki Szentegyházán született, de most Székelyudvarhelyen él már. Szavai szerint 40 évvel ezelőtt kezdte a fafaragást. Volt ott Szentegyházán egy faragó klub látták is a környezetükben a székelykapukat, az édesapja pedig asztalos volt, fával dolgozott. Attika megpróbálta egyszer a szomszédnál a fafaragást, utána pedig elkezdett ő maga is faragni.

– Itt most második alkalommal vagyok. Mindenütt újat tanul az ember. Nagy megtiszteltetés Kiss Istvánnal dolgozni, nekem már rég példaképem. Ez a láncfűrészesség különösen. A végletekig elmenni a láncfűrésszel, tőle tanulom – fogalmazott az Erdélyből érkezett fafaragó, aki arra a kérdésünkre, hogy mire kell figyelni a Szkíta fejedelemasszony megformálásakor, azt válaszolta, hogy fejezzen ki többet, mint egy tárgy.

– Szoktam mondani, hogy a Jó Isten is agyakból meggyúrta az embert, s utána belelehelte a lelkét. Az anyag itt is adott, s amikor kész lesz, föl kell lelkesítsük egy kicsit – tette hozzá.
Wingendorf Jánost, Aldebrő polgármesterét is megkerestük. Szavai szerint fontos számukra, hogy egy évtizede már otthont adhatnak a fafaragó tábornak. Maga az alkotó munka is, de a létrehozott alkotások is mind-mind arra szolgálnak, hogy településük jó hírneve minél szebben csengjen a falu határain túl is.