2025.06.19. 19:56
Az egri kocsma egyszerű büféként kezdte, ma már legenda
Közel negyven éves történetét ismeri kollégánk egy legendás egri kocsmának. A Sorompó Rock Caféról van szó, amely egy éjjel-nappal nyitva tartó kocsma volt a múlt század 90-es éveinek elején.
Ha valaki azt kéri, beszéljük meg hol is zajlott Eger éjszakai élete az ezredfordulón, majd utána évekig, majd azt a választ kapja, nem feltétlenül a belvárosban, biztosan meglepődik. Pedig a belvárosi szórakozóhelyek mellett a vasútállomáshoz közeli területeken, a Széna téren, s túl a síneken a Sas út elején is volt egy "éjszakai központ". Ennek persze csak az egyik – és nem is meghatározó – helye volt a Sorompó büfé. Így hívták ugyanis akkoriban a szórakozóhelyet.
Forrás: Facebook
A Sorompó Rock Café nem a semmiből lett a fiatalok szeretett helye
Ez a visszatekintő cikk személyes élményekből és a vasútállomás környéki helyeken megforduló törzsvendégek beszámolóiból készítettük.
A Sorompó annak idején egy éjjel-nappal nyitva tartó büfékocsma volt. Az egytermes szórakozóhely éjjel-nappalivá tételét úgy oldották meg, hogy – a többi részén akkor még lakott – családi ház udvarán felállítottak egy faépítményt, ahol élőzenére mulathatott, akinek ehhez volt kedve. Két fiatal hölgy dalolászott az éjszakában felváltva valamilyen hangszer, többnyire elektromos orgona kísérettel. Amikor azonban beköltöztek a szomszédban megépült, tízlakásos társasház lakói 1992-ben, nem volt már tartható a rendszerszintű éjszakai hangoskodás.
Azokban az időkben viszonylag sok változásnak lehettek tanúi a vendégek. Részben, hogy egymást váltották a büfét üzemeltetők, s közöttük volt olyan, aki maga sem vetette meg az alkoholt. A tartós "rend" akkor kezdődött, amikor a maklári Csóll család kezdte el üzemeltetni a helyet. Ha valakinek ismerős a név, akkor rábólintunk: igen, a maklári, Orbán Viktor által megnyitott csokigyárat működtető Stühmer Kft. tulajdonos ügyvezetőjének a családjáról van szó. Akkoriban Csóll Péter segédszínész volt az egri Gárdonyi Géza Színházban, illetve ő és a szülei is felváltva álltak és szolgáltak ki a Sorompó büfében.
Színházi arcok a pult mögött
A színházi szálnak persze olyan izgalmas következményei voltak, mint az, hogy számos, később a színpadról ismertté lett művész töltött hosszabb-rövidebb időtt a Sorompóban. Sőt, a később nagy színművészi karriert befutó Zám Andrea néha a pultba is beállt kiszolgálni. Nem csoda: akkoriban Csóll Petivel egy pár voltak. Így eshetett meg, hogy kollégánknak néha a világ egyik legszebb hölgye töltögette ki a fél decinként fogyasztott portoricói rumot.
A Pótkerék és a háromnapos legendák
Legendák is születtek még az éjjel-nappalos időkből. Ezek között szerepel, hogy Turpi, a Pótkerék zenekar basszusgitárosa – és immár több, mint fél évszázada egyedüli állandó tagja – egy alkalommal három napig nem hagyta el a helyet. Azt beszélték akkor, hogy 16 liter bort fizetett ki a végén. A sors kegyes volt vele is, hiszen neki is sikerült később szakítania függőségével. Biztosan nem volt a véletlen műve, hogy a Pótkerék a Sorompóban ünnepelte fennállásának 20 éves jubileumát, majd idén májusban az ötvenediket.
Egy sötét hajnal – holttest a Farkasvölgyi árokban
Egy-két érdekes történet megesett a Sorompóban és környékén kollégánkkal is. Ezek egyike a legsúlyosabb bűncselekmény, minősített emberölés volt. A Sas utca elején, az áramszolgáltató egykori telephelye előtt nem volt még fedett a Farkasvölgyi árok. Egy kora reggeli órán kollégánk egy holttestet fedezett fel a mederben. Kiderült persze, hogy nem ő a felfedező, "csupán" a második: a közeli nyilvános telefonfülkéből kilépő fiatalember ugyanis jelezte, hogy értesítette már a rendőrséget. Az elkövetők fiatalkorúak voltak, és különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt ítélte el őket a Heves Megyei Bíróság. A büntetőperben felmerült az aljas szándék is, az elsőrendű vádlott skinhead volt, s a megölt ember társaságában volt egy cigány fiú, de annak sikerült elfutnia. Bizonyítást azonban nem nyert az aljas szándék. A bűncselekmény úgy köthető a Sorompóhoz, hogy a fiúk oda igyekeztek, csak nem tudtak róla, hogy nincs már nyitva éjjel, mert éjfélkor zár.
A nyerőgépek és a csokigyár rejtélyes előzményei
A legendás kocsmában annak idején előbb rex asztal, s vele párhuzamosan egy nyerőgépnek hívott "rablóautomata" is működött. Utóbbinak abban van jelentősége, hogy a későbbi – előbb Novajon, onnan pedig Maklárra költöző – csokigyár tulajdonosnak a nyerőgépek világa alapozhatta meg anyagi lehetőségeit. No nem úgy, hogy nyert a Sorompóban működő gépen, hanem beszállt a bizniszbe, s a rossz nyelvek szerint övé volt például a Fekete Ló mellett megnyitott Admiral játékterem, és még sok, más kocsmákba kihelyezett nyerőgép.
Bagoly: ahol a jackpot hajszolása életeket tett tönkre
S ha már ennél a témánál vagyunk, térjünk át a Bagolyra. Akkoriban, amikor a Sorompót Csólléktól Kovács András vette át, a Széna téren nyílt ez a – szintén éjjel-nappal nyitva-tartó, ezért igen stílszerű nevet viselő – szórakozóhely. Volt egy belső kis helyisége a Bagolynak, amelyben jackpotra összekötött három pókergép is üzemelt. A jackpot ötvenezer forintot ért, ami akkoriban hatalmas pénznek számított, meghaladta az egy havi minimálbért. Sokan itt próbáltak szerencsét az egri éjszakában, de volt olyan is, akinek nem szerencséje lett, hanem ráment az élete.
A harmadik sarok – ahonnan a lányokat „haza lehetett vinni”
A Sorompó környéki háromszög harmadik tagja ugyancsak a Széna téren volt. Hivatalosan pincemulatóként üzemelt, de a húsz év körüli életkorú rúdtáncos lányokat, ha valaki megfizette a 15 ezer forintot, egy órára "haza lehetett vinni". Akitől munkatársunk hallotta ezt a variációt, megnyugtatta: "Nyugodtan megírhatod! Régen elévült már az a bűncselekmény, ami a lányok futtása miatt anno büntetendő lett volna."
