Dobi két év után elhagyja Bakut

– Mennyire volt megterhelő az elmúlt időszak?

– Azerbajdzsánban mindössze öt-hat hónapig tart a bajnokság – válaszolt az Azeryol Baku együttesétől távozó, 80-szoros válogatott Dobi Edina. – A küzdelem azonban éles, sok jó csapattal mérkőztünk és emellett a Bajnokok Ligájában is helyt kellett állni. A válogatottal túl vagyunk egy eszéki világbajnoki-selejtező tornán, aztán megnyertük a World Grand Prix harmadik vonalát, de még előttünk a szeptember végén kezdődő, Azerbajdzsán és Grúzia által közösen rendezett Európa-bajnokság. Szerencsére nem érzem magam fáradtnak, boldog vagyok hogy ennyi nemzetközi mérkőzésen szerepelhetek.

– A pihenésre szabott időt mivel tölti?

– Szüleim és a családom nagy része Egerben él, amikor csak tehetem haza látogatok. A nyári szünidő három hét, amit igyekszem jól kihasználni. Most kezdem kipihenni a WGP időzónait, a szervezetem és a bioritmusom is kezd visszaállni a normális kerékvágásba. Mivel még mindig nem unom az utazást, nyaralást is tervbe vettem.

– A World Grand Prix győzelem mennyit jelent a magyar válogatott számára? Mi lehet az újabb lépcsőfok a nemzeti csapat életében?

– Ilyen szintű világeseményen még nem szereztünk aranyérmet, így mindenképpen nagy siker. Két éve megnyertük az Euroligát, ennek köszönhető, hogy részt vehettünk ezen a tornán. Függetlenül attól, hogy melyik csoportba kerülünk, szem előtt vannak a játékosok, és sikereinkkel a magyar röplabda hírnevét is öregbíthetjük. Nem csak arról van szó, hogy harmadik csoportbeli gárdákkal mérkőztünk, rengeteg nehezítő körülménnyel is meg kell küzdeni. Játszottunk Mexikóban, Venezuelában majd Ausztráliában. Mínusz hét órás időzónából plusz tizenötbe érkeztünk, miközben harminc órákat utaztunk. Egy-két nap állt rendelkezésre hogy akklimatizálódjunk és már futottunk is ki a pályára. Ez óriási koncentrációt és profi hozzáállást követel. Bebizonyítottuk, hogy világszinten is képesek vagyunk megállni a helyünket. Bízom benne, hogy a második csoportban is sikeresek leszünk.

– Azerbajdzsánban hogy érezte magát? Nehéz volt megbarátkozni a helyi sajátosságokkal?

– Már nem titok, két év után távozom az Azeryol Baku együttesétől. Az első kinti évemet pályafutásom egyik legszebb időszakaként emlegetek, a másodikról ez már nem mondható el. Ettől függetlenül nagyon sikeres két idényt tudhatok magam mögött. A CEV-kupában bronzérmesként zártunk, a Bajnokok Ligájában nyolcadikként végeztünk. Az azeri bajnoki címet politikai okok miatt elvettek tőlünk az idén. Baku összességében gyönyörű város, szerettem ott élni.

– Hogy éli meg a légiós léttel járó folyamatos költözést?

– Annak, aki évről-évre máshol játszik, nem okoz gondot alkalmazkodni. Egyedül az azeriek mentalitását volt nehezebb megszokni. Más mint egy európai emberé. Ettől függetlenül Bakuban is gyorsan beilleszkedtem. Gyönyörű nagyváros, számtalan szórakozási lehetőséggel. Azeri csapattársaim szerint már én is kicsit azerivá váltam, amivel én azért nem teljesen értek egyet!

– Nyelvi nehézségek nincsenek?

– Nem jellemző. Ha nehezen is megy, de csapaton belül ezt meg kell oldani. Azeri, orosz és ritkábban angolul is beszéltünk. Az azeriek mellett, orosz, ukrán, amerikai, szerb, montenegrói és kenyai csapattársaim is volt Bakuban.

– Mit kívánhatunk az előttünk álló időszakra?

– Október elejéig biztosan a válogatottal leszek. Jelenleg még nincs klubcsapatom, de már körvonalazódik, hogy merre tekinthetek. Elsősorban sikeres Eb-szereplést!

Tíz éve távozott az Agria RC-től

A 29 éves Dobi Edina 2007-ben az Agria RC-től távozva egy évet Budapesten, az Angyalföldi DRC gárdájánál töltött, majd az Egyesült Államokba, New Orleansba költözött. A röplabdázás mellett két diplomát szerzett, később két évet Franciaországban, aztán Belgiumban is légióskodott. A német Bundesliga akkori ezüstérmese, a Vilsbiburg 2014-ben csábította magához, ahonnan egy év után Azerbajdzsánba, az Azeryol Baku gárdájához igazolt. A magyar felnőtt válogatott mezét először 2010-ben ölthette magára, majd' száz válogatottbeli fellépésnél jár.

Sike Károly