LABDARÚGÁS

2021.10.15. 20:00

A fiatal Heves megyei bíró ma már nem vár éveket az előrelépésre

Akad megye, ahol I. osztályú felnőtt­mérkőzést egyedül vezet a bíró. Hevesben jobb a helyzet, miközben általános érvényű, hogy nincs türelem a fiatalok felé, de a részükről sem. Ugyancsak gondot jelent a rengeteg módosítás: csak az elmúlt három hétben 192 értesítőt kapott változás miatt a megyei játékvezető bizottság elnöke.

Bódi Csaba

– Hogy ne menjünk messzire: egy hete a Szihalom–Egercsehi megyei III.-as mérkőzésen csupán egy játékvezető akadt, amit szóvá is tettek az érintettek, de gyakori a kétbírós felállás is. Mi áll a háttérben?

– Ennek több oka is van – válaszolta a megyei JB-elnök, Kelemen Attila. – Elsőként említhetem, hogy szűkebb hazánkban a mérkőzések nagy részét, 70–80 százalékát szombaton rendezik, így az a játéknap nagyon kicentizett. Erre jön még az eddig nem tapasztalt sérüléshullám, ugyanis előfordult olyan hétvége, amikor tizenegy sípmester bajlódott ilyen-olyan sérüléssel. Emellett akadnak olyan játékvezetőink, főként fiatalok, akik labdarúgóként is helytállnak, így velük sem számolhatunk. Aztán nemcsak a megyei I. osztályú felnőttlabdarúgásban, de nálunk is létezik munkahelyi elfoglaltság vagy éppen az, hogy felsőfokú iskolai tanulmányok miatt nem áll rendelkezésre kolléga. Ez az elmúlt szombaton 13, vasárnap pedig 14 személlyel kevesebbet jelentett.

– Nyilván a küldésnél ­további szempontokat is figyelembe kell venni. Melyek ezek?

– Például az, hogy a három játékvezető lehetőleg egymás közelében lakjon, mert csak egy gépkocsi számolható el, és mivel sok a fiatal játékvezető, többüknek jogosítványa sincs, nem még autója. Ehhez jön a mérkőzések helyszínének, időpontjainak módosítása, sok esetben egy-két nappal a mérkőzés kezdése előtt. Az elmúlt három hétben 192 (!) értesítőt kaptam változás miatt. Ha csak a felét vesszük (96), akkor is iszonyatosan magas a szám. A kedden elkészült küldést emiatt péntekig 15–20 helyen meg kell változtatni, egyszerűen tervezhetetlen egy-egy adott hétvége. Az idén indult U13-as bajnokságot nem is említem. Valamint, bár a névsor nem publikus – mivel nem fegyelmi vétséget követtek el, mint egy kiállított játékos – volt olyan hétvége, amikor hat játékvezető szerepelt eltiltottként az ellenőri jelentések figyelembe vétele miatt.

– A bírókkal szembeni szankciók (eltiltás, pihentetés) ilyen körülmények között is fennállnak, vagy muszáj elnézőbbnek lenni?

– Nem lenne életszerű, ha két-három hét múlva tiltanánk el egy játékvezetőt. A csapatok részéről is nagy a kontroll, nem lenne szerencsés, ha egy-egy rosszul sikerült meccs után azt látják, az adott játékvezető a következő héten is működik.

– Jelenleg hány sípmester és ellenőr alkotja a Heves megyei keretet?

– Az őszi idénynek 48 játékvezetővel, 31 asszisztenssel és kilenc ellenőrrel vágtunk neki. Ehhez jön még az országos keretben foglalkoztatott 10 sporttárs, így összesen 98 kollégát számlál a megyei keret.

– Az elmúlt évekhez képest ez több, kevesebb vagy nincs jelentős változás?

– A kinevezésünkkor, 2010-ben ez a létszám 99 főt jelentett, azaz az országos viszonylathoz képest tartani tudtuk a létszámot. Ha hozzávesszük, hogy most ősszel nyolc kolléga jelentette be, hogy szüneteltet, azaz tavasszal várhatóan visszatér, akkor még gyarapodtunk is.

– Az újonnan vizsgázottak és a visszavonulók száma miként néz ki? Más megyékhez képest hogy állnak?

– Ezen a területen nincs változás, mint az látszik az első adatból, ott tartunk létszámban, ahol 11 éve. Idén 12 személy vizsgázott le, közülük nyolcan kezdték el a játékvezetést, de nyolcan szüneteltetnek. Az elmúlt öt évben több mint 60 játékvezető vizsgázott, ám ugyanennyi abba is hagyta. Az ország egyes megyéihez képest még mindig jól állunk. Akad megye – nem is egy –, ahol az elmúlt 11 év alatt megfeleződött a létszám! Ismerünk példát arra is, ahol nem éri el az 50 főt az aktív játékvezetők száma, emiatt megyei I. osztályú felnőttmérkőzést vezetnek egyedül. Beszédes adat, hogy míg 2010-ben 3960 aktív játékvezetőt tartottak nyilván országosan, ma ez a szám 2753. Így akár örömködhetnénk is, de egyben kérdés, mi is meddig tudjuk tartani ezt a számot?

– Mivel segíthetnének az egyesületek a helyzet javításán?

– Ilyen szempontból az őszi idény már „kuka”. A segítség a tavaszi szezonban jöhet létre. Rövid távú megoldást kínálna, ha tavasszal jobban megoszlanának a szombati és a vasárnapi mérkőzések. Amennyiben 50–50 százalékban lennének a meccsek a hétvégén, akkor a küldést is könnyebb lenne megoldani. Azonban ebbe nekünk nincs beleszólásunk. Azt a csapatoknak kell eldöntenie, hogy szombat helyett vasárnap lennének-e hajlandók játszani.

A megyénkbeli sípmesterek száma nem csökken, szűkebb hazánkban tudják tartani a megszokott tagságot Fotó: Lénárt Márton/Heves Megyei Hírlap

– Mi lenne a hosszú távú megoldás?

– A környező országokban az amatőr csapatoknak kötelező egy-egy személyt küldeni a játékvezető-tanfolyamokra. Nem lesz minden vizsgázottból hivatásos játékvezető, de rengeteget tudnak segíteni például a gyermek- és utánpótlástornákon. Hatalmas támasz lenne ez a megyénkben most zajló U13-as tornákon is. Egy csapatvezető úgy is elkíséri a gyerkőcöket, és ha levizsgázott mint játékvezető, a mérkőzést is levezetheti. Az U13-as tornákra MLSZ-előírás, hogy játékvezetőket kell adni. Főként a fiatalabb bírói korosztályt érinti, ám szerepelnek rutinosabb sporik is. Csak sajnos sokszor azzal kell szembesülni, hogy a négy csapatból mindössze kettő jön el és a hat mérkőzés helyett csak egyet tartanak meg, s ez a rendezvény elvisz két játékvezetőnket. A mostani hétvégén hat ilyen torna lesz. Ezzel csak az a probléma, hogy akad kolléga, akinek az elmúlt három hétben kétszer maradt el így tornája. Ezek után nehéz motiválni, hogy utazzon el a jövő héten is, mert inkább elmegy maszekolni, ahol például egy festő 25–30 ezer forintot is megkeres egy hétvégén.

– A fiataloknak mennyire vonzó a bíráskodás?

– Manapság sokkal nagyobb számban jelentkeznek fiatalok egy-egy tanfolyamra, mint idősek. A kurzusokra jobbára 14–19 évesek érkeznek. Húsz év fölötti ritkaságszámba megy. Ennek van jó oldala, de sajnos rossz is. A jó, hogy látszatra biztosítva lehet az utánpótlás, ám nagyon sok ifjú csak belekóstol és egy-két éven belül elmegy a kedve az egésztől. Nincs türelem feléjük, de a részükről sem. Jómagam 1990-ben vizsgáztam és 1999-ben kerültem az országos keretbe. Ma már egyetlen fiatal sem várna kilenc évet! Ha azt látják, hogy egy-két éven belül nem lépnek előre, abbahagyják. Ezért lenne fontos a csapatokhoz közel állók részvétele a tanfolyamokon, akiknek nagyobb a kötődése.

– Mikor tartják a következő toborzót?

– Minden évben november végén, december elején kezdünk, így idén is ekkor várható a tanfolyam startja. A vizsgát március elejére időzítjük, így a frissen vizsgázott játékvezető már a tavaszi szezonba bekapcsolódhat. Kíváncsian várjuk, mit hoz az újabb kurzus.

Ezek is érdekelhetik