Elhunyt Galambos Sándor, a Tanár Úr

Sajnos már csak emlék az a legendás korszak, amikor még az atlétika egyik legerősebb megyei fellegvárának számított az egri Tanárképző Főiskola – szerepel az elhunyt Galambos Sándor tanítványai és családja által összeállított megemlékezésben. 

– Mindez köszönhető volt a szakmailag elhivatott, fanatikus pályaépítőnek, Galambos Sándornak, aki az 1970-es években érkezett Egerbe, s főiskolai docensként minden tőle telhetőt megtett a város sportjának fellendítéséért.

Az 1939. szeptember 2-án Kunhegyesen született szakember már fiatalon nevet szerzett magának tanárként és edzőként Tiszafüreden. Egerbe 1974-ben került, ahol először a katonai kollégium nevelőtanáraként, majd a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Testnevelés Tanszékének tanáraként tevékenykedett. Testnevelőtanárok nemzedékei nőttek fel a keze alatt. Nemcsak szakmát, világlátást, szemléletet is tanított. Hitt a becsülettel elvégzett munkában.

Az elhunyt Galambos Sándor maradandót alkotott

Sokszor hangoztatta, hogy „nem testnevelő tanár vagyok, hanem pedagógus”. Akárhol is tanított, a szakma mellé emberséget is adott.

Elhivatott volt az atlétika és a labdajátékok iránt, de korát megelőző tudással fordult a mozgássérült sportolók versenyszerű felkészítése felé. Kiemelkedő eredményeket ért el a rövid- és középtávfutókkal, de kedves atlétáival eljutott pályafutása csúcsára, az 1980-as moszkvai és az 1984-es New York-i paralimpiára, melyeken három ezüstéremre lehetett büszke. Tanítványai örökös optimizmusát, szakmaiságát, illetve humorát és életvidámságát emelik ki, örökké rá emlékezve.