2025.05.29. 10:00
Egyedülálló sakkgyűjtemény nyílt Budapesten, amelyet Dobroviczky Ferenc hevesi sakkmúzeuma inspirált
Újra megnyílt a Budapesti Sakkgyűjtemény és Sakkmúzeum. Magánmúzeumról beszélünk, melyet egy korábbi első osztályú sakkozó, Schenker Tamás 2008-ban alapított. 2024-ben bekövetkezett halála után özvegye, Katalin és a fia, András úgy döntött, hogy folytatják az értékmentő munkát.
Az ország első sakkmúzeumát Hevesen Dobroviczky Ferenc alapította, akihez Schenkerék is ellátogattak. Az esztendők során, avagy a Budapesti Sakkmúzeum első korszakában ismert játékosok, szakírók, versenybírók sora megtekintette a sakksport új centrumát. Akadtak, akik relikviákkal is megajándékozták a tárlatot.
Forrás: Szabó Zoltán Attila
Polgár Judit és férje, Krizsán Edith, Bilek István, Ivánka Mária, Sinka Brigitta, Kas Rita, Csonkics Tünde, Portisch Lajos, Csom István, Benkő Pál, Ozsváth András
– sorolt néhány kiválóságot Schenker Katalint, az alapító özvegye Szabó Zoltán Attilának. – Rabovszky György nevét is megemlítette, aki az alapítványt alapította. Katalin örömmel nyugtázta, hogy az „újranyitó” ceremóniára is sokan (amatőr és profi sakkjátékosok, edzők, rajongók) mentek el, s a programnak része lett a „Régi női játszótársak találkozója” is, amelyet évről évre Krizsán Edith, az MTK legendája, 1958 magyar női bajnoka hozott tető alá. Férjem, aki az MTK-ban, majd a Medicorban játszott, kezdetben sakkbélyegeket, sakkórákat vásárolt, ezt követte minden más tárgy; díszes táblák sora, faragványok, a kupagyőzelmekről tanúskodó porcelánok gyűjtése. Amikor a gyűjtemény kinőtte a lakásunkat, jött az az ötlet, hogy amit lehet, költöztessünk át a Fóti útra, Tamás egykori irodájába. Szerintem igazán megértő feleség voltam – fűzte hozzá tréfálkozva Katalin.
Szimbólum és groteszk értelmezés
A múzeum különlegességét Hevesi Gábor szobra jelenti. Az alkotás címét a francia filozófustól, Descartes-tól kölcsönözték: Cogito ergo sum (azaz: Gondolkodom, tehát vagyok!) Az életnagyságú alkotás 2500 autóalkatrészből készült 2000 munkaóra alatt. A produktum összsúlya: 120 kilogramm. A szobor, amelyeket apró csavarok, csapágyak, féktárcsák alkotnak, egy csontváz (avagy egy robot?) küzdelmét mutatja be, amint a sakkasztalnál a következő, sorsdöntő lépésen töpreng egy ismeretlen sakkozó ellenében. Az alkotás egyszerre szimbóluma az újjászületett sakkmúzeumnak, egyszerre a modern világ groteszk értelmezése.
A sakkhistóriába lapozva, kiderül: az egyszerre szabadidős tevékenységnek, egyszerre élsportnak számító játék fontos szerepet töltött be már Károly Róbert király életében is, aki 1355-ben, a visegrádi tárgyalások alkalmával sakk-készlettel lepte meg a cseh János királyt.
Forrás: Budapesti Sakkgyűjtemény és Sakkmúzeum
A későbbi évszázadok során is jellemző volt, hogy egyszerre rajongták az Indiából származó játékot államfők, koronás fők, és egyszerre volt fontos, akár a játszótéri parkok sakkasztalain játszó amatőr sakkozóknak is, nem szólva a művészekről, irodalmárokról, a kávéházi „bajnokokról”. Erkel Ferencről például kevesen tudják, hogy remekül játszott, és közel három évtizeden át a Pesti Sakk-kör elnöki tisztét is betöltötte.
Arra már a Budapesti Sakkmúzeumban derül fény, hogy a kubai vezér, Fidel Castro is „sakkfüggő” volt, és egykor díszes táblát ajándékozott a Magyar Sakkszövetségnek, melyet az 1966-os sakkolimpián használtak. (A versenyen férfiválogatottunk harmadik lett.)
Forrás: Szabó Zoltán Attila
Tóth Márta, a sakkmúzeumot működtető alapítvány tagja szerint félszáz festmény, grafika, 228 darab sakkóra, mintegy 3000 sakk-könyv, 500 ezer bélyeg, blokk, sakkbélyegzés, 587 zászló, és több mint két tucat sakkasztal része a gyűjteménynek.
Van elefántcsontból készült táblánk is, ami pont olyan, mint amin Kossuth Lajos játszott
– közölte Tóth Márta. – Büszkék vagyunk azokra a páratlan értékű készletekre is, melyeket a második világháború alatt hadifogságba került magyar katonák készítettek olyan tárgyakból, anyagokból, amelyhez hozzá tudtak jutni, ami éppen kéznél volt.
