Kemény Dénes: Eger akárhány medencét épít, az mindig tele lesz

Szakmai munkáról, épülő uszodáról és a fejlődés lehetőségeiről is egyeztetett egri látogatása során dr. Kemény Dénes. A Magyar Vízilabda Szövetség elnöke tartalmas napot hagyott mögött a megyeszékhelyen, ahol bepillantást nyert az Egri Vízilabda Klub életébe.

– Az Egri Vízilabda Klub, egészen pontosan Bárány Attila ügyvezető elnök kezdeményezésére érkeztem, és megmondom őszintén, nagyon tetszik az ötlet – válaszolta dr. Kemény Dénes. – Egyrészt rám fér a napi zakatolás mellett, hogy néha egy-egy napra elszakadjak az irodától, a Margitszigettől, másfelől sikerült végigbeszélni az egész napot aktuális témákról. Vízilabdáról beszélgetni pedig mindig nagyon jó. Megnéztem a szakmai és beruházási terveket, találkoztam a város polgármesterével, és zárásként végignéztem az edzéseket.

– Nekem lelkileg teljesen más, mint a mostani fiataloknak, mert régebben sok meccset játszottam az eredeti uszodában. Rengeteg szép emléket őrzök onnan. Meglepődtem, teljesen más, mint volt, de sok minden emlékeztetett a régire, és azt gondolom, hogy ez egy nyolcvan-kilencven százalékban kész létesítmény. Az építkezés abban a fázisában tart, amikor már lassan lehet nézni a naptárat, mikorra tervezhető az átadóünnepség, amiben a szövetség is szeretne segíteni. Valamit biztosan kitalálunk, mert az egri úszósport bölcsőjének számító uszoda megérdemli a hírverést.

– Változik a világ. Régebben Eger a nyitott uszodával, illetve azzal a fedettel, amit már le is bontottak, meg tudta oldani az úszó és vízilabdasportot. Azért mondom, hogy változik a világ, mert manapság sokkal több ember tanul meg gyerekkorában úszni, ebből kifolyólag sokkal több medencére van szükség. Igazából sok kritika éri a TAO-programokat. Amit azonban nem tud senki sem kritizálni, az a vízilabda TAO-támogatásokból felépülő új vízfelület, ami sportra és közönséghasználatra alkalmas. Továbbá meglévő, de már elavult létesítmények felújítása is köszönhető ennek a programnak. A vízilabda olyan sportág, amelyben, ha nekilátnak uszodákat építeni, és a szövetség komoly, felelősségteljes hatósági jogkörű munkájával ezt végigvezetik, akkor a létesítmények rendesen elkészülnek. Ezek olyan beruházások – szemben más sportágakéval –, amelyek esetében a felépülő, újjáépülő létesítményeket a vízilabda egy nyolcad, egy hatod részben használ, mert rengeteg más élvezője is van az uszodának. Egy fontos dolgot nem szabad elfelejteni. A Magyar Vízilabda Szövetség felelősségével az egyesületek hozzák létre a beruházásokat. Jelentős érdek a gyermekek úszásoktatása és a fürdőzőké, a lakossági úszásé, ami egészségessé teszi az uszodák városainak lakóit. Azzal, hogy mi, az egyesületek és a szövetség ehhez hozzájárulunk, azt eredményezi, hogy kevesebb pénzt költenek az emberek kórházakban és patikákban.

– Most már sok vidéki fellegvárral rendelkezik a magyar vízilabda, de azért Egert és Szolnokot nem lehet elfejteni, ugyanis ez a két város tradicionálisan, már a két világháború között nagyon sok mindent adott a magyar olimpiai sportnak úszásban és vízilabdázásban. Tudom sorban mondani azokat a játékosokat, akik itt lettek vízilabdázók, és lettek például nálam is válogatottak, aztán nyertek aranyérmeket. Vagyis azt gondolom, hogy Eger a hagyománya miatt akárhány medencét is épít, az mindig tele lesz, mert itt teljesen normális, ha egy család a nyolc-tízéves gyermekének sportágat keres, akkor a vízilabda biztosan szóba jön. A polgármester úr megnyugtatott, amit a maga eszközeivel tud, azt megteszi, hogy ez a biztos és nyugodt háttér a jövőben is megmaradjon. Ezen túlmenően elkezdtünk más témákban is egyeztetni. Ilyen, hogy megpróbálunk olyan jogszabályi hátteret találni, amivel a nem működő, de meglévő iskolai tanuszodát is segíthetünk felújítani. Ez mind-mind a hosszabb távú tevékenységet segíti. Az is fontos, hogy a TAO-s beruházások harminc százalékos önrész előteremtésével járnak, ilyen esetben pedig, mint a Bárány-uszoda, ahol ez az összeg meghaladja a félmilliárd forintot, helyt tudott állni a város és a klub, amit köszönünk szépen.

– Az a helyzet, hogy akárhányszor ilyen helyzetbe kerülök, mindig megfordul a fejemben, mikor leszek újra edző. Ám ezt egyelőre nem tudom, nem készülök rá. Ettől függetlenül nagyon fontos, szép és eredményes szakasza volt életemnek, amikor a parton álltam. Összesen huszonöt éven keresztül edzősködtem, előtte, közben, alatta tizennyolc évet dolgoztam állatorvosként is, szóval eléggé sokrétű és gazdag időszakra tekinthetek vissza.

– Idén lesz tizennyolc éves a Bitskey Aladár Uszoda. Emlékszem jól, mert itt voltam a sydney-i olimpiát követő avatóünnepségen és néhány friss olimpiai bajnok játékosom is részt vett a különböző tréfás játékokban. Ez a létesítmény már tizennyolc éve a világ egyik leghíresebb uszodája. Aki itt jár, ugyan elmondhatja magáról, hogy járt már a világ sok-sok uszodájában, de ilyen típusúban egészen biztosan nem. Ebben a Makovecz-stílusban épített létesítményben nemcsak az jelenthet a vendégegyüttesnek örök emléket, ha esetleg nyerni tud, hanem az is, hogy azt valóban csodálatos környezetben teheti. Egy ilyen szentélyben győzni fantasztikus érzést jelent.

– Amikor ideértem, Bárány Attila klubvezető, és a két említett vezetőedző fogadott személyesen, úgyhogy órákon keresztül beszélgettünk mindenféle aktualitásról. Azt gondolom, azt tapasztalom, hogy a szakmai munkában untig elég az eszmecsere. Nyilván kapitányként sem kértem, vagy utasítottam senkit klubszinten, mindenkit a saját munkájának az eredménye dicsér. Az a produktum. Ugye a hazug prófétát az igaztól a gyümölcse különbözteti meg. Ezektől az edzőktől az utánpótlás és felnőtt válogatottak játékosokat kapnak. Akkor meg miről beszélünk?