Az egri elemző szerint a háború vagy béke kérdése fontosabb volt a pártállásnál

 A 2022-es választáson jól szerepeltek először is a magyar polgárok, akik éltek szavazati jogukkal. A hetven százalék körüli részvétellel európai viszonylatban is a felső harmadban teljesítettünk, a lakosság több mint kétharmada élt a választójogával. Ha az országos pártlistákat nézzük: indultak régi pártok a megszokott formában (Fidesz–KDNP) vagy új formációban (Egyesült Ellenzék), fiatalabb pártok (Mi Hazánk, Kétfarkú Kutyapárt) és a választást megelőző évben bejegyzett pártok (Megoldás Mozgalom, Normális Élet Pártja): maximum hat lista közül választhattunk. Ez nem sok és nem kevés. 

A beágyazott pártoknak egyszerűbb a dolga az induláshoz szükséges ajánlások összegyűjtése esetén, de mint láttuk, ez egyáltalán nem lehetetlen az új, kisebb pártoknak sem. Idén nem voltak kamupártok, kevesebb volt a megtévesztési lehetőség, tisztult a választási folyamat. A választási törvények egyértelműek, a választási eljárás nyilvános, a szavazás és a szavazatszámlálás ellenőrzése nemzetközi viszonylatban is elismerésre méltó. Ebben az évben külön is kiemelhetjük az önkéntesek nagy számát, akik a szavazókörökben biztosokként dolgoztak függetlenként vagy valamely párt megbízottjaként. Heves megyében csaknem minden egyéni választókerületben az összes induló párt képviseltette magát, ezzel is biztosítva a választások tisztaságát. Nem volt egyszerű kampány: sokáig nagy kérdés volt, hogy a politikai szereplők hogyan egyszerűsítik le a választás kérdését. 

Az élet felülírt minden korábbi forgatókönyvet, a végső kérdés így fogalmazódott meg: háború vagy béke Ehhez képest mellékes volt, hogy Orbán vagy sem, Európa vagy sem, mert ez volt a fő kérdés, amiben az emberek dönteni akartak. Ez a kérdésfeltevés és a kérdésre adott válasz a kormánypártoknak sikerült jobban. Mi lett volna, ha minden induló párt egyetért ebben? Akkor jöhettek volna a következő szint problémái, de mivel már itt egyértelmű törés volt a politikai szereplők között, ez vált a meghatározó kérdéssé. Milyen eszközöket használtak a szereplők? Mindent, amit lehetett: az internetet, a plakátokat, a szórólapokat, hirdetéseket, de döntő fontosságúnak érezte minden induló a személyes kontaktust. 

Nem volt olyan választópolgár, aki csak egy helyről tájékozódhatott, az internet pedig nyitott mindenki előtt. Nem tárgya jelen elemzésnek a közösségi média magatartása, de a jövőre nézve a tanulságokat le kell vonni minden politikai szereplőnek. A Fidesz–KDNP történetének legnagyobb arányú győzelmét ünnepelheti országosan és Heves megye mindhárom választókerületében. Meggyőző fölénnyel nyert a párt, és győztek az egyéni indulók is. Fontos megjegyeznünk, hogy Budapest kivétel, hiszen ott az országos tendenciával éppen ellenkező eredményt láthatunk: a kerületek nagy részében az Egyesült Ellenzék győzött. 

Heves megyében az 1-es számú választókörzetben – Eger és környéke – dr. Pajtók Gábor (53,03 százalék) meg tudta fordítani a korábbi tendenciát, miszerint Egerben a pártra többen szavaztak, mint az egyéni jelöltre, ez most kiegyenlítetté vált. Berecz Mátyás 35,7százalékkal lett a második. A 2018-as eredményekkel összehasonlítva ez az arány még az akkor 2. helyen végző Mirkóczki Ádám eredményét sem éri el, aki 39,22 százalékot szerzett. 

A 2-es számú választókerületben Horváth László (55,77 százalék) – csaknem 10 százalékot javítva a 2018-as teljesítményén – magabiztosan győzött Dudás Róberttel (35,55 százalék) szemben, aki a korábbi jobbikos szavazatokat sem tudta begyűj­teni. 

A 3-as számú választókerületben Szabó Zsolt (59,71 százalékkal) nagyarányú győzelmet aratott Korózs Lajossal szemben, aki a szavazatok 28,92 százalékát szerezte meg. 
Mindhárom választókerületben a Mi Hazánk képviselője végzett a 3. helyen: Pápai Ákos (7 százalék) és Gonda Ádám (9,10 százalék) a párteredmény fölött teljesítve, míg Hajdara Roland 6,07 százalékot szerzett. 
Összefoglalva elmondhatjuk, az országos tendenciával egyezően a Heves megyében választók nagymértékű felhatalmazást adtak a Fidesz–KDNP-nek és képviselőiknek, ugyanakkor nem támogatták az ellenzéki összefogást. 
Az Egyesült Ellenzék jelöltjei minden szavazókörben jelentősen alacsonyabb számú szavazatot kaptak, mint 2018-ban az akkor 2. helyet megszerző jelölt.  A Mi Hazánk bekerülése a parlamentbe azt is jelenti, hogy a választási rendszer nyitott, Magyarországon az új pártok reális eséllyel indulhatnak a választásokon.