Latorcai: több milliárd forint értékben fejleszt a kormány Hevesben

– Három esztendeje indult a kormány örökség- és műemlékvédelmi programja. Mit hozott ez a térségünknek?

– Elsősorban a modern városok programját emelem ki, hiszen a hevesi megyeszékhellyel is kötött megállapodást Magyarország kormánya. Ennek köszönhetően nagyon komoly beruházás indul, hiszen az egri vár felújításának következő üteme, legalább ötmilliárd forint értékben, az elkövetkező hónapokban megkezdődik. A rekonstrukció eredményeképpen a történelmi létesítmény XXI. századi módon ugyan, de mégis hitelesen adja vissza azt az örökséget, amelyet itt, Egerben Dobó István örökségeként szoktak nyilvántartani.

– Úgy tudjuk, nem csak a vár újul meg.

– Az elmúlt év végén a kormányzat számos egyházi támogatásról döntött. Ezek közül országos szinten is kiemelkedő az egri székesegyház felújítása. Több mint négymilliárd forint értékben nyílik lehetőség átfogó rekonstrukciót végrehajtani. Ennek nyomán a műemlék úgy, ahogy a XIX. században elkészült, ugyanolyan formában, a régi szépségében ragyoghat, s lehet Eger városának valóban megérdemelt egyik gyöngyszeme.

– A kormány kinyilvánította, hogy fontosnak tartja a népi építészeti programban majd kétezer emléket ápolni. Miért is fontos ez?

– Épített örökségünk nagy része a népi építészet remeke, és ezekre az elmúlt időszakban sajnálatosan kevesebb forrás jutott. Voltak olyan időszakok, amikor szinte semmit nem tudott a kormányzat ezekre fordítani. Magyarország gazdasági helyzete lehetővé teszi azt, hogy most a népi építészet gyöngyszemei is megújuljanak. Sokszor alig egy-két millió forintos támogatásra lenne csak szükség, viszont akik lakják, akik tulajdonosok, gyakran egyedül élő, idős, özvegyemberek, özvegyasszonyok, nincs lehetőségük felújítani azokat. Ezen program keretében magánszemélyek is elnyerhetnek támogatást népi építészeti örökségünk megőrzése érdekében.

– Számíthatnak-e jelentősebb forrásokra a megyeszékhelyen kívül eső építészeti emlékeink?

– A bélapátfalvi apátsági templom felújítása ezek sorába tartozik. Ez az imahely a mai napig nincs a kellő helyén kezelve, hiszen a gótikus építészetünk egyik páratlan értékéről van szó. Ezt is, csakúgy, mint a legtöbb Árpád-­kori templomunkat, fel fogjuk újítani az elkövetkező időszakban. Hozzá kell azért tennem: a bélapátfalvi templom mindezek között kiemelt szereppel és jelentőséggel bír. Több milliárd forint értékben fejlesztünk és újítunk fel itt.

– Ünnepre jött, beszédet mond, mit üzen az egrieknek?

– Több mint ezer évvel ezelőtt a Szent István által alapított országunknak és egyházunknak köszönhetően beszélhetünk ma augusztus 20-án magyarul. Ez az az örökség, amit Szent István egy tudatos döntés meghozatalával ránk hagyott. Mégpedig az, hogy államvallássá teszi és felveszi a keresztséget. Valójában ez őrzött meg bennünket ezer éven keresztül kereszténynek és magyarnak. Ez a kereszténység nagyon komoly értékeken erkölcsi parancsokban ölt testet. Ezt kell követnünk a huszonegyedik században is, hiszen ez a garancia arra, hogy amikor egy újabb népvándorlással állunk szemben, akkor ezen értékek alapján tudjunk ellenállni az idegen kultúra terjeszkedési szándékának.