Pozitív énképünk kialakítását is támogathatja a szemléletváltás

Ha mindennapi cselekvéseinket környezettudatos módon szervezzük, az – főként akkor, ha a környezetünk is elismeri erőfeszítéseinket és támogat bennünket – lassan szokássá válik. Mivel tudjuk, hogy a műanyag hulladékok nehezen bomlanak le, textilszatyrot viszünk magunkkal a bevásárláshoz, kevesebb szemetet termelünk, így növekszik én hatékonyság érzésünk. Ez a pozitív énkép fenntartásához is hozzájárul: kevesebbet pazarolunk, jobban odafigyelünk a környezetünkben élők igényeire – avatott be minket a környezettudatosság pszichológiájába Dorner László. Mindez a szakember szerint ahhoz vezet, hogy elégedettebbé válunk az életkörülményeinkkel, harmonikus viszonyban leszünk a természettel, szolidárisabbak az élővilággal, csökkentjük a környezeti terhelésünket.

– A kutatások rámutatnak, hogy nem elég a problémák ismerete, illetve a környezettel vagy a védelemével kapcsolatos pozitív attitűdök megléte, ha a személy nem érzi képesnek magát, vagy nem áll szándékában tényleges lépéseket tenni a környezettudatos magatartás irányába. Korábbi kutatások azt is bizonyították, hogy a környezettudatos viselkedés gyakran egészségtudatosabb attitűdökkel is együtt jár, tehát mind a mozgásban aktívabbak, mind a táplálkozás terén tudatosabbak leszünk, ha ismerjük a közvetlen természeti környezetünket, elkötelezettek vagyunk a helyi termékek vásárlása iránt, vagy magunk termeljük meg azt – folytatta a pszichológus.

Ahogy fogalmazott, a folyamat végén egy olyan személyt találhatunk, aki miután belátta, hogy a környezet védelme fontos, autonóm módon cselekszik, mivel belsővé vált ez az attitűd, és ez fogja szervezni jövőbeli viselkedését.

Környezettudatos nevelés

– A környezettudatosság erősítése könnyebb gyermekkorban, ezért érdekünk egy olyan iskolarendszer működtetése, melyben a környezettudatosság propagálása kiemelt – hangsúlyozta Dorner László.

Elmondta, hogy az utóbbi évtizedek környezetre gyakorolt negatív emberi hatásainak ellensúlyozásához a humán, természet-és társadalomtudományoknak együttműködéséhez van szükség ahhoz, hogy megakadályozzák a jövő generációk életminőség-romlását.

Juhász Henrietta