Ha ez nem teljesült a negyedévente elvégzendő kontrollvizsgálatok adatai alapján, akkor a korábbi analóg inzulinok támogatottsága a felére mérséklődött, vagy a beteg választhatta a humán inzulinra való visszatérést, száz százalékos támogatottság mellett. Ez utóbbi – jóval olcsóbb – terápia is hatékony, de kevesebb szabadságot ad a betegnek, jóval merevebb életmódra kényszeríti. A beállítás miatt több szakorvosi vizitre van szüksége, tartani kell a napi hatszori étkezést kötött időpontokban, illetve a mindennapi aktív munkavégzéssel nehezebben összeegyeztethető ez a terápia, de gyermekek esetében is problémát jelenthet.
– Az analóg inzulin nem követel meg szoros életmódot, akár édességet is ehet a cukorbeteg ember – mondta dr. Harcsa Eleonóra diabetológus, az egri Markhot Ferenc Kórház rendelőintézetének igazgatója. – Az analóg inzulinra az aktív társadalom tagjainak van szüksége, ráadásul a cukorbeteg sokkal nagyobb biztonságban van, mint ha humán inzulint használna, egy vércukoreséssel járó kóma ugyanis életveszélyes.
A szakember hozzátette: akinek 8 százalék fölött van a HbA1c-értéke, nem feltétlenül trehány. Vannak társbetegségek, élethelyzetek, amelyek befolyásolják az eredményt. Egy hasmenéssel járó fertőzés például „felborítja a cukrot”. Meghatározó ugyanakkor az étrend, az, hogy mennyit mozog a beteg, milyen évszak van éppen, de az időjárás változása is befolyásolhatja az inzulinigényt, ahogy az is, mennyi stressz érte az illetőt.
– Nem egy értéket kell meghatározni, hanem egy tól-ig tartományt, figyelembe véve az olyan körülményeket, mint például az életkor. Annak idején, amikor a háziorvosok felé küldtük el javaslatainkat úgy fogalmaztunk: a betegnek nem a jobb közérzete miatt, hanem „élete fenntartásához van szüksége az inzulinra” – tette hozzá.
A kormány idén enyhített a szigorításon, ebben pedig nagy szerepe volt a Cukorbetegek Egri Egyesületének is.
– A tavaly szeptemberi Egri Cukorbeteg Találkozón és a novemberi Egri Diabetes Világnapon résztvevő egyesületekkel, Habis László polgármester úrral és dr. Juhász Elek diabetológussal, egyesületünk szakmai vezetőjével történő egyeztetés után személyes találkozót kezdeményeztünk dr. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkárral, akinek továbbítottuk kérésünket, hogy az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján változtassanak a cukorbetegek számára kötetlenebb életmódot biztosító analóg inzulin felírásának tavaly történt szigorításán – idézte fel Jakabné Jakab Katalin, a megyeszékhelyi szervezet elnöke.
– A találkozó és a válaszlevél bizakodásra adott okot. Ezután megkerestük az ügyben neves diabetológusainkat az ország minden részéből, akik hasonló véleményeket továbbítottak államtitkár úrnak. Mellénk álltak az ügyben az Egri Cukorbeteg Gondozó orvosai, dr. Harcsa Eleonóra, a rendelőintézet igazgatója és dr. Barkai László, a Magyar Diabetes Társaság elnöke is biztosított minket az orvosszakmai szervezetek támogatásáról. Így kérésünk kedvező fogadtatásra talált.
Májustól az analóg inzulinok 100 százalékos finanszírozása biztosított a saját inzulinnal nem rendelkező 1-es típusú cukorbetegek számára és a 2-es típusú cukorbetegség esetén is kedvező változások születtek: a kiemelt támogatás fenntartásához a vércukorszint meghatározására jellemző értéknek (glikált hemoglobin szint) három mérés közül két esetben szükséges a nemzetközi adatok alapján elvárt 8 százaléknál alacsonyabb érték elérése és megtartása.
Az anyagcsere krónikus megbetegedése
A cukorbetegség lényege, hogy a hasnyálmirigy inzulintermelése károsodik, vagy a szervezetben nem megfelelően hasznosul a hasnyálmirigy által termelt inzulin. A glükóz az inzulinhiány vagy a nem megfelelő inzulin hatás miatt nem jut be a sejtekbe, felhalmozódik a vérben. Az 1-es típusú cukorbetegség esetében hasnyálmirigy inzulint termelő sejtjei elpusztulnak, s megszűnik az inzulintermelés. A 2-es típusú betegségnél a béta-sejtek nem pusztulnak el, mégsem termelnek megfelelő mennyiségű inzulint. Általában idősebb korban lép fel, de manapság egyre gyakrabban fiataloknál, gyermekeknél is előfordul.
Népbetegségnek számít a diabétesz
A magyar cukorbetegek számáról az egyetlen pontos felmérés 2006-ban történt: akkor 507 ezer cukorbeteg felnőtt (20-69 év közötti) élt hazánkban. A Nemzetközi Diabétesz Szövetség becslése szerint ez a szám azóta több mint 10 százalékkal növekedhetett, így jelenleg a betegek száma 568 ezerre tehető. Feltehetően ugyanennyi lehet azoknak a cukorbetegeknek a száma is, akiknek nincs diagnózisuk, nem is tudnak a betegségükről. Azok számát pedig, akik a cukorbetegség „előszobájában” vannak, mintegy másfél millióra teszik a szakemberek. Azaz 2,5-3 millió ember is érintett lehet itthon a betegségben.
