Felsőtárkány és Ostoros polgármestere (jobbról) is sorolta, mivel gazdagítanák a pályázatot Fotó: Huszár Márton
Elhangzott, 2004-ben már megpróbálta Eger a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa (EKF) cím elnyerését, és karnyújtásnyira volt a sikertől, ám végül mégsem a hevesi megyeszékhely lett a befutó. Most a 2023-as EKF-cím megnyerését tűzték ki célul. A pályázaton történő indulás már korábban felvetődött, hiszen egy tavaly ősszel rendezett szakmai fórumon többen is támogatták a célt. Ezt követően kezdődött el a közös gondolkodás és az egri Kulturális- és Közösségfejlesztési Koncepció kidolgozása.
Miközben a kandidálni kívánó önkormányzatok a pályázati kiírás megjelenésére vártak idén januárban, a magyar kultúra napja alkalmából tartott díszünnepségen Habis László polgármester és dr. Liptai Kámán, az Eszterházy Károly Egyetem rektora már aláírta azt a stratégiai megállapodást, amely kifejezetten az EKF 2023 pályázatban való szoros együttműködésről szól. Ezzel deklarálták a szándékot, miszerint elkötelezettek az ügy mellett.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kultúráért Felelős Államtitkársága február 20-án tette közzé az „Európa Kulturális Fővárosa 2023” pályázati felhívást. Miután a február 23-i közgyűlés egyhangú szavazással fogadta el a város Kulturális és Közösségfejlesztési Stratégiáját, nem volt tovább kérdés, hogy a pályázat erős támogatással, egy számos elképzelést tartalmazó, vaskos dokumentummal megtámogatva indulhat el a sikerhez vezető úton. Az ügyet ragyogó, egri kötődésű filmes szakemberek: Illés György, Ráduly György, Koltai Lajos támogathatják. A Kepes Intézet pedig a tudomány és a művészet területén szerzett nemzetközi elismertségével segítheti elérni a célt.
Protovinné Zsilinszky Erzsébet, a projekt egyik felelőse arról beszélt, hogy a kétfordulós eljárásban tíz hónap áll rendelkezésre az első megméretésre. Véleménye szerint Eger rendkívül jó eséllyel pályázik, mivel a vonzáskörzetében lévő települések kivétel nélkül vonzó célpontok lehetnek a vendégek számára. Ugyanez a szintén aspiráns Debrecenre például nem mondható el, hiszen ott a környékbeli települések korántsem rendelkeznek olyan sokszínű turisztikai és kulturális kínálattal, mint Eger.
A tegnapi, első körös egyeztetésre tíz település vezetője kapott meghívást, akik nagy várakozással tekintenek a pályázatra és máris számos ötletet soroltak fel, amivel gazdagíthatják a programokat. Egyetértettek abban, hogy a helyi értéktárak remek kiindulási pontot jelenthetnek a részletek kimunkálásakor. A legtöbb községben az elmúlt években már számba vették ezeket az értékekeket, így bátran beépíthetők konkrét látványosságként a kulturális, illetve a hagyományőrző programkínálatba. Mára szinte mindenhol van legalább egy jellegzetes gasztrorendezvény is, ami ugyancsak vonzó lehet.
Mindenkinek van valamilyen kincse
A tegnapi egyeztetésen a továbbiakban Andornaktálya, Demjén, Noszvaj, Felsőtárkány, Ostoros, Szarvaskő polgármesterei sorolták fel, mi mindennel tudnák gazdagítani a pályázatot.
Eger tehát elindult, s a tegnapi fórumból ítélve, az eddigi, stratégiai gondolkodás lendületesen folytatódik a részletek kidolgozásával. Hamarosan információs napot is tartanak a sajtó, a kulturális ágazatban dolgozók, művészek számára. Nagyszabású nyitóeseményt is terveznek az egri polgárok számára, melyre szintén nem kell sokat várni – árulta el a pályázati munkát koordináló alpolgármester, aki végül úgy fogalmazott: Eger nagy esélyes a pályázók között, ám ha nem nyerné el a címet, akkor is nyert ügye lenne a városnak, hiszen a pályázathoz csatlakozó, tervezett fejlesztések mindenképpen megvalósulnak 2023-ig.
