Hírek

2004.11.27. 00:30

Drága királynénkról kapta a nevét

Kiss G.–Lázin M. A.

[caption id="" align="alignleft" width="270"] A most felújítás alatt álló New York palotát 1891–95 között egy amerikai biztosítótársaság részére építették
[/caption]A mai VII. kerület területe a középkorban szántó és legelő volt. Sorsa hasonlóan alakult, mint a sokáig vele egybefüggő VI. kerületé. A törökök kiűzése után még hosszú időnek kellett eltelnie, mire megjelentek itt az első, mezőgazdasággal foglalkozó telepesek.

Mint a VI. kerületnél említettük, Pest külső helységei közül az északit Felső-, a délit Alsó-külvárosnak hívták. Ezek közül a felsőt 1777-ben Mária Teréziáról nevezték el, majd a kapott területet 1882-ben továbbosztották. A Király utcától délre eső rész lett az Erzsébetváros.

A Ferencz József feleségéről elnevezett kerület külső részén, a Kertész és a Szövetség utcák között még a 19. század közepén is zöldségeskertek sorakoztak. Iparosítása és beépítése a Nagykörút megvalósulásával párhuzamosan történt. Debütáló üzeme az 1700-as évek vége felé alapított Gierl Kártyagyár volt. Az 1800-as évek fordulójától a 20. század elejéig közel ötven ipari létesítmény települt ide. Ma már nehezen hihető, de a Síp utca 23. alatt állt Magyar Királyi Dohánygyár közel nyolcszáz embert foglalkoztatott. De itt vásárolt magának telket Oetl Antal is, aki a mai Bethlen tér 4. számba költöztette vasöntödéjét és gépgyárát. Az Erzsébetváros adott otthont a Budapest születését végigfotografáló Klösz György és Fia Műintézet Rt. műhelyének is. De ugyancsak ide települt a Walla József Cementárugyár és az Egger-féle telefon-, villamoskészülék- és izzólámpagyár is.

[caption id="" align="alignright" width="153"] A Dohány utcai zsinagóga Förster Lajos tervei szerint készült
[/caption]Az ipartelepek természetesen egyre több embert vonzottak. Az 1867-es kiegyezés után két esztendővel negyvenháromezren, míg 1880-ban már közel ötvenezren laktak itt. Tíz évvel később a létszám kilencvenezerre duzzadt, és a 20. század elején már 160 ezernél járt e mutató. Újabb tíz esztendő múlva 180 ezer lakost talált itt a népszámlálás. Ám 1941-ben már csak 145 ezret. A csökkenés oka egyrészt az volt, hogy a városvezetés igyekezett a központból kiebrudalni az ipartelepeket. De ugyancsak apasztotta a létszámot egy 1935-ös intézkedés, mikor az Erzsébetváros külső részeit Rákosmező néven leválasztották. Ezernyolcszázkilencvenhétben alapították a Magyar Színházat, amely a legutóbbi időkig mint Nemzeti Színház szerepelt. A Király Színház 1903-ban, míg a Thália Társulat 1904-ben nyitotta meg kapuit.

A teátrumok mellett igen sok irodalmi kávéház, kiadó és nyomda is Erzsébetvárost választotta otthonául. A vendéglők máig legismertebbike kétségtelenül New York Kávéház. A kiadók közül az Est lapokat és Emich Gusztáv könyvkereskedését és nyomdáját érdemes megemlíteni. A húszas években számos mozi gazdagította tovább a kulturális kínálatot.

Nagy Tímea (34), párbajtőröző:

Szeretem a kerületet, sok itt a gyermek. Két évig dolgoztam a Dob utcai óvodában. A játszóterek állapota sajnos nem a legjobb. Biztonságosabbá kellene őket tenni a gyerekek számára. Az utcák is alaposabb takarítást igényelnek. Igaz, ez a probléma nem csak ezt a kerületet érinti.

Antal Imre (69), műsorvezető:

A hatvanas években költöztem a Damjanich utcába. Akkor még hatalmas platánfák magasodtak mindkét oldalán. Mára kettő maradt belőlük. A kerületben sajnos elég kevés a zöld. Ettől függetlenül szeretek itt lakni. Minden megtalálható, amire szükség van és kiváló a közlekedés.

Lajos István (39), üzletvezető:

Egy hónapja nyitottuk meg pékségünket a Keleti pályaudvarnál. Az állomás miatt nagy a forgalmunk. Rengetegen megfordulnak a környéken. Igaz, a kerület emiatt eléggé zsúfolt. Vidéken lakom, nem szívesen költöznék ide. Az üzlet szempontjából azonban minden tökéletes.

Szekeres Anett (19), egyetemista:

A Murányi utcában lakom. Szeretek itt élni, innen minden elérhető. Rengeteg üzlet, bolt található a kerületben. A kutyapiszokkal azonban nem tudok kibékülni. Valamit tenni kellene az áldatlan állapot megszüntetéséért. Tudom, hogy ez nem csak ebben a kerületben probléma.

Névjegy: Hunvald György

Budapesten született 1965-ben. Nős, négy gyermeke van. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen végzett. Több diplomája van. 1998-tól az MSZP Budapest VII. kerületi szervezetének elnöke. 2002 októberétől a VII. kerület polgármestere. Oroszul és angolul beszél.

– Miért vett fel egymilliárd forint hitelt az OTP-től Erzsébetváros?

– Közel nyolcvan bérlakást építünk belőle a Szászház és a Jósika utcában. Olyan családoknak, ahol több generáció él együtt lerobbant lakásokban.

– Összefügg ez a tervük a zsidónegyed kiköltözésével?

– Teljesen, de építkezünk a zsidónegyedben is, ami Belső-Erzsébetvárost jelenti.

– Király utcai fejlesztéseiknek milyen a matematikája?

– A Király utcai munkákat Terézvárossal közösen végeztük. Minden közterületre fordított egy forint harminc forinttal növeli meg a környékbeli ingatlanok értékét.

– A Garay utca 5. szám alatti új önkormányzati épület Navigátor-díjat kapott. Miért?

– Az informatikai, távközlési csúcstechnológia miatt, amelyet beépítettünk. Eddig ezt a díjat önkormányzat nem nyerte el, csak bankok, a Mol Rt. és a Központi Statisztikai Hivatal.

Ízing A.

A kerület számokban

Terület: 2,09 négyzetkilométer

Lakosok száma: 61357 fő

Otthonok száma: 34960

0–14 éves lakosság: 7096

60 év feletti lakosság: 14492

Forrás: KSH, 2003

Címkék#Kerület
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!