Hírek

2004.11.12. 07:13

Hiába futnak a pénzük után

Csaknem 12 milliárd forintra jelentettek be igényt a Pilis-Invest befektetői, akik a felszámolási eljárás során a szövetkezet hitelezőivé váltak. Ugyanakkor a felszámolóbiztos csupán 2,5 milliárd forintnyi szabad vagyont talált. Tehát jó, ha a pénzük ötödét megkapják.

Bán Károly

[caption id="" align="alignleft" width="309"] Felszámolják a Pilis-Invest leányvállalatait is, köztük a piliscsabai ingatlanberuházás mögött álló Magdolna-völgy Kft.-t, amely a képünkön látható lakóparkot építette.
[/caption]Egy hete a fizetésképtelenség miatt felszámolásra ítélt
Pilis-Invest Ingatlanbefektetési és Hasznosító Szövetkezet mérlegében 8 milliárd forintos vagyont tüntetett fel. Ekkor a háromezer hitelező felsóhajthatott. Mára szertefoszlottak a remények.

– Hajléktalanok leszünk – így sírdogált az egyik kisnyugdíjas, amikor a csődöt bejelentették. – Ha én meghalok, az örököseimnek jut még valami? – fordult a kérdéssel Erdős Károlyhoz, a Felszámolók Országos Egyesülete titkárához. A Pilis-Invest károsultjait aligha vigasztalja, hogy a hasonló ügyekben másoknak ennyi sem marad.

A felszámolási eljárásokban ugyanis összességében a hitelezői igények 1, azaz egy százaléka térül meg. Mire a felszámolót a bíróság kirendeli, tíz cégből nyolcban már semmilyen vagyont nem talál. Az esetek nagy részében maga a felszámolási eljárás is értelmetlenné válik. Általános tapasztalat ugyanis, hogy a fizetésképtelenség bekövetkeztekor sokan eltüntetik, kivonják a még meglévő vagyont, s többnyire új vállalkozásba mentik át.

Hogy a Pilis-Investnél történt-e ilyen, erre majd a rendőrségi vizsgálat derít fényt. Több mint 300 károsult ugyanis feljelentést tett az ügyben. Ami tény, a korábban mesés hozamokat ígérő, s azokat négy éven át be is tartó ingatlanszövetkezet mérlegben feltüntetett nyolcmilliárd forintos vagyonából ma talán ha 2,5 milliárd forintot tud kifacsarni a felszámoló.
Elsőként a leányvállalatok hitelezőit kell kielégíteni.

Mire ez megtörténik, az ingatlanalapba pénzt fektetőknek már nem jut semmi – mondta lapunknak Buga Imre felszámolóbiztos –, hiszen az ingatlanalap az, ahol egyáltalán van felhasználható pénz, de csak körülbelül 600-700 millió forint. Kétmilliárdot hozhat még a szövetkezet tulajdonában lévő bánya, ha sikerül értékesíteni.

A felszámolás két évig is elhúzódhat. S az eddig felbukkanó háromezer hitelezőn kívül további 700 jelenthet még be kárigényt, mintegy 1,5 milliárd forintra. Van, akinek 100 ezer forintja, s akad, akinek 100 milliója bánja e befektetést. Az átlagos igény 5 millió forintra tehető. Ennek talán ötöde meg is térülhet.

Kérjük, írja meg véleményét a témával kapcsolatban - akár károsultként, akár hozzászólóként - a "Fórum" rovatunkban!

Füstbe ment földvásárlás

A szövetkezet négy vezetője és egy felügyelőbizottsági tagja Piliscsév, Leányvár és Kesztölc külterületén magánemberként földeket vásárolt. A felszámolási eljárásban és a rendőrségi nyomozás során felmerült annak a lehetősége, hogy ezen szerződések jogszabály kijátszására irányultak, mert a törvények szerint jogi személy termőföldet nem vehet. Ha a szerződés jogszabály megkerülésére irányul, akkor semmis, érvénytelen és közokirat-hamisítást, valamint egyéb bűncselekményt is megvalósíthat. Ha a szerződés érvénytelen, akkor az eladó a pénzt köteles visszaadni, ami a károsultak kielégítését is szolgálhatja.

Hogyan védekezhetünk?

Mielőtt befektetnénk pénzünket, minden esetben érdemes meggyőződni arról, hogy a pénzügyi szolgáltatást kínáló vállalkozás rendelkezik-e a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyével – mondta lapunknak Binder István, a PSZÁF szóvivője. Hasonlóképp fontos megvizsgálni, hogy a befektetésünkre áhítozó intézmény biztosította-e magát az Országos Betétbiztosítási Alapnál vagy a Befektetővédelmi Alapnál. Magyarán, van-e arra garancia, hogy pénzünk akkor is megtérül, ha az érintett vállalkozás csődbe jut, illetve felszámolási eljárást kezdeményeznek ellene.

Minden harmadik cég megszűnt

A nehéz helyzetbe került cégek általában felélik vagyonukat – állítja Molnár György, a Felszámolók Országos Egyesülete elnöke. Az alakuló társaságok 80 százalékának nincs akkora vagyona, amiből károkozás, csőd esetén a hitelezőket kielégíthetnék. A csődtörvény alig-alig ad lehetőséget a hitelezőknek arra, hogy idejében tudjanak tenni valamit pénzük érdekében. Nincs jogszabályi lehetőségük arra, hogy betekintsenek azon cégek gazdálkodásába, amelyekkel szemben követelésük van. Sokatmondó adat, hogy az elmúlt 15 évben 650 ezer gazdasági társaságot alapítottak Magyarországon, s ezek közül csaknem minden harmadik megszűnt. A cégjegyzékből törölt cégek száma meghaladja a 200 ezret.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!