Hírek

2004.11.25. 07:00

Hó hűti az indulatokat Kijevben

A választási bizottság is két táborra szakadt, ezért csak este hozták nyilvánosságra az elnökválasztás „ideiglenes” végeredményét. Eszerint a hatalom jelöltje nyert három százalékponttal. Kijevben tárgyalóasztalhoz ültek a szembenálló felek, de az álláspontok egyelőre nem sokat változtak.

Csák Elemér

A hóesés ellenére sok ezer ember sátorozik az utcákon mindkét tábor képviseletében. A hivatalban lévő elnök felszólítására az ellenfelek leültek tárgyalni, de Leonyid Kucsma nélkül. A tárgyalásokra Janukovics stábja többpontos javaslatot vitt.

Eszerint a hatalom politikai reformokat hajt majd végre, törvényt hoz az ellenzékről, meghatározza a külpolitikai irányvonalat és nem vonja felelősségre az elmúlt napok szereplőit. Juscsenko hívei közölték: hajlandóak a második szavazási forduló megismétlésére, de csak a választási bizottság kicserélése esetén.



Ezt megelőzően Viktor Janukovics miniszterelnök a törvényes megoldást szorgalmazta az ukrajnai válságban. A kormány ülésén kijelentette: ő továbbra is az ország tényleges kormányfője és a kormány az ország tényleges kormánya. Viktor Janukovics kampányfőnöke egy televíziónak nyilatkozva kiegyezést szorgalmazott az ellenzék és a hatalom között.

Hangsúlyozta: haladéktalanul meg kell kezdeni a tárgyalásokat a politikai reformról, azaz az elnöki hatáskörök egy részének átruházásáról a parlamentre. A kampányfőnök megerősítette: továbbra is érkeznek Janukovics támogatói a fővárosba.

Állítása szerint a kormány épületével szemben felállított kormánypárti sátortáborban fegyelmezett zaporozsjei kozákok vannak, és a kampánycsapat azt szeretné, hogy semmi gondot ne okozzanak.
Miközben Janukovics úgy utasította a hadsereget, hogy „végezze a dolgát”, és ne avatkozzon bele az eseményekbe, Juscsenko közölte: katonai egységek tízezrei álltak át az ellenzék oldalára.

Az ellenzéki elnökjelölt a jelenlegi társadalmi szembenállás kialakulásáért a kormányzati oldalt tette felelőssé, amely szerinte tömegesen meghamisította a választási eredményeket. 

Ukrajna gyorsan növekvő gazdasága a kiszélesedő hatalmi harc áldozatává válhat – figyelmeztetett az ukrán pénzügyminiszter, miután a nemzetközi befektetők piacra dobták ukrán szuverén kötvényeiket. Mikola Azarov sajtóértekezletén hangsúlyozta, hogy a kormánynak eddig sikerült megőrizni a gazdasági stabilitást: az idén 13 százalékos hazai össztermék-növekedésre számítanak a tavalyi 9,4 százalék után.

Az országban egyébként harmadik napja szünetel a részvénykereskedés az alacsony likviditás és az árak kilengése miatt. Másrészről az alkuszok többsége is az utcai eseményekben vesz részt. A mezőgazdasági tanácsadó UkrAgroConsult szerint a folytatódó nyugtalanság az ukrán gabonaexportra is kihatással lehet.

Történelmi múlt

A Kijevszkaja Rusz befolyásos hatalomnak számított a tatárjárásig. A 13–16. században lengyel befolyás alatt állt. Ez alól menekült orosz fennhatóság alá, s gyakorlatilag Oroszország egyik tartományává vált.

1918-ban kikiáltotta függetlenségét, de 1920-ban szovjet köztársasággá vált. 1991-ben, a Szovjetunió felbomlása után nyerte el függetlenségét; a független Ukrajna első elismerője Magyarország volt. 1986-ban a csernobili atomerőmű katasztrófája, 1996-ban pedig atomfegyvereinek teljes leszerelése révén került a hírek élére. Magyarország legnagyobb szomszédja, az államközi kapcsolatok jók és kiegyensúlyozottak.

Elmaradt tüntetés

A rendőrség felszólítására az ukrán nagykövetséggel szembeni járdára mentek át azok a tüntetők, akik Budapesten az ukrajnai elnökválasztáson történt csalások ellen akartak tiltakozni.

A Magyarországon tanuló félszáznyi ukrán diák az ellenzék színét jelentő narancssárga zászlócskákat és nemzeti lobogókat tartott a kezében. A tiltakozást azért nem tarthatták meg, mert a megmozduláshoz előzetes engedélyt kellett volna kérniük.


Ukrajna

Terület: 603700 km2

Lakosság: 47732079

Etnikai összetétel: ukrán 77,8%, orosz 17,3%, belarosz 0,6%, moldován 0,5%, krími tatár 0,5%, bolgár 0,4%, magyar 0,3%

Vallások: ukrán ortodox (moszkvai pátriárka) 26,5%, ortodox (kijevi pátriárka) 20%

Beszélt nyelvek: ukrán (állami), orosz, román, lengyel, magyar

Államforma: köztársaság

Nemzeti jövedelem (GDP)/fő: 5400 dollár

GDP-növekedési ráta: 9,4 %

Befektetések: a GDP 21%-a

Munkanélküliség: 3,7%

Külső államadósság: 16,13 milliárd dollár (2003)

Ipari növekedés üteme: 15,8% (2003)

Export: Oroszország 17,4%, Törökország 7,2%

Import: Oroszország 33,4%, Németország 13,7%

Katonai kiadások: 617,9 millió dollár, a GDP 1,4%-a

Juscsenko: Nyugat

1954-ben született. Közgazdász. Banki alkalmazott, 1997– 99-ben a nemzeti bank elnöke, 1999–2001: miniszterelnök, 2002-ben pártjával megnyeri a választásokat, de nem tud kormányt alakítani. Az egyik legnépszerűbb politikus. Ukrajna európai uniós csatlakozását ígéri. A Nyugatot tekinti elsősorban országa távlati szövetségesének. Politikai reformok meghozatalát tartja szükségesnek.
[caption id="" align="alignright" width="140"] Juscsenko
[/caption]

Janukovics: Kelet

1950-ben született. 1980-ban műszaki mérnöki végzettséget szerzett, 2001-ben pedig nemzetközi jogi szakon doktorált.

A tudományos akadémia tényleges tagja. Két éve Ukrajna miniszterelnöke. Nem hivatalos életrajza szerint két évig börtönben ült rablásért, 1968 és 70 között. Erőskezű, populista politikus, aki elsősorban Moszkva felé húz és Oroszországot tekinti országa fő szövetségesének.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!