Génekből leselkedik a vész

Az egészséges táplálkozás, a sok mozgás, a kevés stressz jó egészségben tarthat minket. Ám mit sem ér mindez, ha öröklött betegségeket hordozunk magunkban. Közel tízezer génbetegséget ismer az orvostudomány, és ezek közül ötszáz mutatható ki génteszttel.
Az öröklött betegségek hátterében egy vagy több gén genetikai elváltozása áll.

Az orvosi statisztikák tanúsága szerint minden századik esetben komoly öröklött betegség fedezhető fel. Ilyen például a trombózishajlam vagy a vaselraktározás zavara. Ez utóbbi veszélyét jóformán minden tizedik ember magában hordozza.

Sajnos a legtöbb súlyos öröklött betegség még kezeléssel sem számolható fel. Ennek ellenére fontos megtudni, vajon a betegség tovább örökölhető-e. A génteszt segítségével kideríthető, hogy rendelkezünk-e valamilyen öröklött betegséggel és továbbörökíthetjük-e.

A leggyakrabban átörökített betegségek hosszú sorából néhány:

Zöld-piros színvakság
Százhatvan ember közül egynél, nyolcvan férfiból egynél fordul elő a zöld-piros színek látásának hiánya. A férfiak körében elsősorban genetikai okai vannak. A szín-érzékelés zavara egyelőre gyógyíthatatlan. Az e betegségben szenvedők bizonyos szakmákban nem vállalhatnak munkát: villanyszerelő, műszerész, szakács, cukrász, hivatásos autóvezető.

Trombózishajlam
Az erősebb véralvadásért felelős tényező hiánya váltja ki. 20-50 ember közül egynél biztosan előfordul. Ez a betegség hatványozottan öröklődik, azaz 50 százalékos az esély rá, hogy az érintett családtag átörökíti a gyerekének. Akiben ott rejlik a veszélye, annak óvakodnia kell a kockázati tényezőktől.

A Vaselraktározás zavara
Ennek a betegségnek a hajlama minden tizedek emberben megvan. Ám 400 közül csak egynél jelentkeznek a tünetek. A betegség átöröklődésére 25 százalékos az esély. Elsősorban a máj és a hasnyálmirigy érintett a vas felhalmozódásában. Gyakori vérvételt és ellenőrzést kíván a betegség. Kezelés hiányában szívbetegség vagy májrák is kialakulhat.

Génmutáció

A DNS szerkezetében időnként előfordulhatnak hibák. Az ilyen és más módon létrejövő változásokat mutáció néven ismerjük. Bár a mutációk természetes módon is megjelennek, gyakoriságuk nagymértékben megnő bizonyos vegyületek és sugárzások hatására. Egyes mutációk hasznosnak bizonyulhatnak. Mások károsak, és a remények szerint gyorsan kiküszöbölhetők lesznek.

A gének között is ádáz küzdelem folyik

Minden emberi szervezet veszélyes vagy éppen halálos géneket is hordozhat. Ezek leggyakrabban nem jutnak érvényre, mivel legtöbbször lappangók, így az uralkodó gének háttérbe szorítják őket. Az esély, hogy két ilyen gén egymás mellé kerüljön, nagymértékben megnő, ha nagyon közeli rokonok nemzenek utódot.