Hírek

2005.02.04. 00:00

Kétszáz évig pereskedtek érte

Kiss G. – Lázin M. A.

[caption id="" align="alignleft" width="320"] Az újpalotai Ázsia Center közelmúltban felhúzott épülete a Távol–Kelet tarka világát hozta el a nagy múltú kerületbe
[/caption]A mai tizenötödik kerület már a bronzkorban is lakott volt. Bizonyítja ezt az a rákospalotai kincslelet is, amely 1878-ban került elő a földből. Az eke által kiforgatott agyagedény egy csákányt és ékszereket tartalmazott. A kerületet az Árpád-korban Nyír-Palota néven emlegették. A szó eredete az e helyt állt udvarházra vezethető vissza. A középkori település magja és gótikus szentegyháza a régészet tanúsága szerint a mai Kossuth Lajos utcai templom mellett állt. Érdekességként megemlíthető, hogy az itt elterülő temetőt a 13. századtól egészen a 18. század elejéig használták.

Palota határában a középkorban több település feküdt. Így többek közt Mezőszentmárton, Megyer, Szentlászló, Regtelek és Pardi. A mai rákosi körvasút tájékán a nyulak-szigeti premontrei kolostornak volt birtoka, míg magát a falut és környékét 1340-ben Lóránd budai bíró vette meg. Ám a földgyűjtő városatya leszármazottai, a Palotai Lórándok nem sokáig örülhettek a szerzeménynek. Ugyanis jó magyar szokás szerint összevesztek az örökségen. Bonyolította a helyzetet a Porkoláb és a Pecsétes család feltűnése, amelyek szintén bejelentették igényüket a birtokra. S a perek talán még ma is tartanának, ha nem jön a török...

A százötven évig ideiglenesen itt tartózkodó hódítók uralma alatt sem szűnt meg az élet Palotán. A terület birtokosai adták-vették a falvakat. Érdemes megjegyezni, hogy az egyik itt állt község temploma romosan ugyan, de egészen a huszadik századig fennmaradt. A mai Őrjárat utca elején álló szentegyház 1914-ben tűnt el a föld színéről. A terület a török kiűzése után Fóttal és Káposztásmegyerrel együtt a Károlyi család kezébe került. Ők építtették 1735-ben a bevezetőben is említett Kossuth Lajos utcai római katolikus kápolnát. A reformátusok imaháza 1786-ban nőtt ki a földből.

A környék képe 1846-ban, a Pestet Váccal összekötő vasútvonal megnyitása után változott meg jelentősen. Egyre több ipari és mezőgazdasági kisüzem települt ide. A szabadságharc után a helyiek több ezer forintért 626 magyar holdat vettek át a Károlyiaktól. A terület az 1860-as évektől újabb fejlődésnek indult. A pestiek sorra építették e helyt nyaralóikat, de kirándulóhelyként is népszerű volt Palota. Az István-telepen 1861-ben megalakult az Országos Gazdasági Egylet gazdaképző intézete. Velük párhuzamosan megjelentek a bolgárkertészek is, akik olyan sikeresen dolgoztak, hogy néhány év alatt a főváros éléstárává varázsolták a Pest melletti községet.

Az első lóvasút 1872-ben, míg a villamos 1894-ben gördült ki az akkor még vidéknek számító, négyezer embernek otthont adó Palotára. A 1870-es években számos nagyüzem, többek közt egy-egy növényolaj-, ponyva- és téglagyár is idetelepült. Az utcákat 1901-ben világították ki először, míg a villanyvezetékek 1910-ben érték el a települést. Rákospalota területe az idők folyamán többször változott, míg végül 1950. január elsején Budapesthez csatolták.

Névjegy: Hajdu László

A négydiplomás polgármester (MSZP) 1947-ben született a Békés megyei Vésztőn. Nős, felesége az Igazságügyi Minisztériumban köztisztviselő, három felnőtt gyermekük van.

– Miért jó itt élni?
– Mert környezetvédelmi problémáink ellenére az átszellőzés miatt tiszta a levegő.
– Mi az oka akkor annak, hogy csökken a lakosok száma?
– Az elsődleges ok, hogy Fótra, Csömörre és Csomádra költöznek az emberek. Ott vásároltak sokan telket.
– Milyen környezetvédelmi problémáik vannak?
– Példa ezekre a rákospalotai hulladékhasznosító mű. Hasonló gond, hogy az M3-as mentén nem épültek zajvédő falak.
– Mi lesz az észak-pesti kórházzal?
– Szeretnénk befektetőket találni, hogy egy egészségügyi-szociális parkot hozzunk létre a volt szovjet kórház területén.
– Milyen beruházásokat indítanak el idén?
– Remélem, elkezdjük a sportcsarnok építését, ilyen létesítmény ugyanis nincs a kerületben, és elkezdjük a Hubay Jenő zeneiskola kibővítését.

Kovalcsikné Bátori Krisztina (50) világutazó: Édesanyám harmincöt évig tanított a kerületben. Annak idején ez a terület vidéknek számított. Lóvasút járt erre. Én tizennyolc éve lakom Rákospalotán. A kerület ma már teljesen beépült. Ha ráhajthatunk az M3-as autópályára, húsz perc alatt Budára lehet érni.

Takács Mária (38) súlyemelő: Öt éve élek Újpalotán, egy harmincéves lakótelepen. A környék folyamatosan szépül, fejlődik. A közelünkben most is folyik a panelházak felújítása. Főleg a sport miatt kötődöm ide, a kerületi sportiskola és sportegyesület versenyzője vagyok.

Kondor Lajos (29) vállalkozó: Újpalotán sajnos nagyon kevés a zöldfelület. Mindössze egy kiserdő található erre, ami mögött már szántóföldek kezdődnek. A kertvárosi hangulatnak nyoma sincs, inkább ipari hangulata van a környéknek. Tizennyolc évig laktam itt, jelenleg csak a munkám miatt járok ide.

Török István (39) banki alkalmazott: A Szilas-patak közelében lakunk, Pest határában. Itt már sokkal tisztább a levegő, mint a belvárosban. A környék is rendezett. Három éve élünk itt a párommal. A közlekedéssel is elégedettek vagyunk. Busz és villamos is jár erre, így Újpest központja tíz perc alatt elérhető.

Címkék#Kerület
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!