2005.02.26. 00:00

Nem akarok már nagyot dobni

Három év után újra jelentkezett a Desszert című beszélgetős műsorával az egyik kereskedelmi csatornán. Hamarosan Dél-Amerikába utazik, ott forgatják másik tervezett műsora, a Világfalu felvételeit. Pedig néhány éve azt rebesgették róla, végleg felhagyott a tévézéssel.

Mohácsi Edit

– Nagyon elfoglalt?
– Egyszerre két műsoron dolgozom. A Desszert első adása már lement, most a másodikat vágom. A Világfalu felvételei
miatt hamarosan Dél-Amerikába utazom. Ez a műsor ősszel indul, és tizenkét részesre tervezem.

– Egyszer azt nyilatkozta, hogy elég volt, nem akar többet tévézni. Meggondolta magát?
– Pontosabban azt mondtam, hogy nem akarok hosszú távú szerződéseket kötni televí-
ziókkal. Csak arról készítek műsort, ami érdekel. A Világfalu most
nagyon lelkesít.

– Miről fog szólni?
– Egy kicsit hasonlít majd azokhoz a műsoraimhoz, amelyeket a hetvenes években készítettem a Magyar Rádióban. Különféle kultúrákat akarok bemutatni. Két éve rengeteget utazom, jártam Közép-Ázsiában, a Távol-Keleten és Észak-Afrikában.

– A mostani Desszert viszont más, mint a korábbi közszolgálati Desszert.
– Pörgősebb lett a műsor, ebben Salamon András rendező segített. Nagyon szerettem a dokumentumfilmjeit, kértem, hogy találjuk ki együtt, milyen legyen az új Desszert. A Világfalut is együtt forgatjuk. Szerencsére
a megrendelők azt mondták, legyen olyan, amivel én elégedett vagyok, az nekik is megfelel.

– Milyen volt az első adás fogadtatása?
– Mindenkinek fontos, hogy amit csinál, az jól sikerüljön.
Ez az izgalom bennem is megvan. A nézettség miatt nem aggódom, de nincs is kikötve, milyen nézőszámot kell hoznia a műsornak. Azt mondták az RTL-nél, hogy hisznek az ötletben, és bennem is. Engem nem érdekel, hányan nézik. Az már inkább, hogy jó műsoridőben kerüljön adásba. A csütörtök este fél tíz igazán megfelelő időpontnak tűnik. Megpróbálom kihozni magamból a lehető legjobbat. Ha ez kell, kell, ha nem, nem. De
a felvétel közben egyáltalán nem izgulok, előtte ugyanis nagyon felkészülök. Eljutottam addig, hogy már nem akarok nagyot dobni, csak szeretnék tisztességes munkát kiadni a kezemből.

– Eredetileg kinek az ötlete volt a Desszert?
– Az ötlet annyira kézenfekvő, hogy előttem senkinek se jutott eszébe. A világon az egyik legnehezebb dolog három emberrel beszélgetni, úgy, hogy mind a hárman részt vegyenek a társalgásban. Fontos emellett, hogy a néző is élvezze, és legyen hangulata. Amikor kitaláltam, én sem tudtam, hogy ilyen bitang nehéz. A siker titka talán az, hogy az asztalnál ülők mindnyájan kíváncsiak egymásra.

– De leginkább ön kíváncsi a vendégeire, nem?
– De igen. Engem nem zavar, ha nem rólam szól egy műsor. Az a legizgalmasabb, ha nagyon különböző emberek kerülnek össze. Az első adásban mindenki észre vehette a dr. Csernus Imre és Hajós András között kialakult feszültséget. A márciusi második részben Szalay-Berzeviczy Attila, a Tőzsde elnöke, Majka, az első Való Világ sztárja és Karafiáth Orsolya költőnő beszélget majd. A felvételek alatt a két férfi annyira megkedvelte egymást, hogy a végén telefonszámot cseréltek, Orsi pedig mindenkit elvarázsolt. Ezek kiszámíthatatlan események. Ez az igazán jó benne!

– Érezte, hogy hiányolják az emberek a képernyőről?
– Érezni nem éreztem, de mondták. Néha megfognak az utcán, megsimogatnak, megkérdezik, hogy hová lettem. Ez nagyon jó érzés. Egyébként a népszerűségről csak annyit, hogy
a Desszert legutóbbi forgatása után együtt sétáltunk Majkával. Az emberek összesúgtak a hátunk mögött: „Nézd, ott a Maj-ka!” Senkit sem érdekelt, ki az az öregember mellette.

– Pedig amikor elterjedt a hír, hogy a Kepes beteg, sokan aggódtak önért! Segítette a gyógyulásban az emberek szeretete?
– Amikor beteg voltam, eltűntem a világ szeme elől. Aztán megjelent az első könyvem, a Kepes Krónika, és nyolc órán keresztül dedikáltam egy kávéházban. Hétszáz könyvet írtam alá. Kint esett a hó, az emberek mégis órákat ácsorogtak a hóesésben, az aláírásomra várva. Akkor édesanyám azt mondta: látod, kisfiam, ez többet ér, mint egy sugárkezelés. Igaz, addigra túlvoltam a rákon, de lelkileg még nem gyógyultam meg. Jöttek az idős nénik az utcán, és mondták, hogy imádkoztak értem. Ettől a lelkem is rendbe jött. Jobb vagyok, mint új koromban!
– Valóban. 56 éves, de nem hízott el, s alig őszül...
– Ez adottság kérdése. De nem zabálok, sokat sportolok, futok, úszok, tornázom. Mindent egyedül, semmiféle csoportos tevékenységet nem bírok elviselni, magányos farkas vagyok. Télen síelek, nyáron vitorlázom, lovagolok. Meglátszik, ha valaki jól érzi magát a bőrében.

– Nemcsak a külsejére igényes, hanem az internetes honlapjára is. Ez miért fontos?
– Azt mondták a fiatalok, hogy ma az interneten keresztül társalog a világ. Ha szeretném, hogy rólam a megfelelő információk jussanak el az emberekhez, kell egy honlap. Annyi hülyeséget írtak már rólam, úgy gondoltam, ezzel is segítem a sajtót.

– De arról még nem írtak, hogy milyen nagypapa.
– Decemberben Brúnó azt mondta, szeretné látni az igazi Télapót. Nem tudnám elintézni? Nem telt bele három nap, felhívtak a Mosoly Alapítványtól, hogy elmehetek egy lappföldi útra a Mikuláshoz, és vihetem az unokámat is. Fölhívtam Brúnót a hírrel. Meg se lepődött. Kinézi belőlem a csodákat.

– És mit szólt Brúnó a Mikuláshoz?
– Neki tetszett, nekem kevésbé. Sokkal mesésebbnek szeretném. Úgy látszik, jobban hiszek a mesékben, mint a gyerekek.

– A horoszkópokban is hisz?
– Abban igen, de a horoszkópkészítőkben nem. Ez komoly tudomány, több ezer éves múlttal. Nemrég Indiában forgattam, ahol találkoztam egy horoszkópkészítővel. Ott ezt nagyon komolyan veszik. Csak akkor adnak össze két fiatalt, ha a horoszkópjuk összeillik. Emiatt az egyik indiai barátomnak már négy éve nem találnak menyasszonyt.

– Önnek mit mond a horoszkópja?
– Hogy kedves pali vagyok. De megkérdeztem az indiai barátom édesanyját, hogy horoszkópom ismeretében hozzám ad-
ná-e feleségül a lányát. Azt válaszolta, nem. Persze az indiai
horoszkópok is tévedhetnek.

Névjegy
- 1948. okt. 11., Budapest
- Iskoláit Magyarországon, Libanonban és Argentínában végezte.
- Egyetemi tanulmányait az
ELTE Bölcsészettudományi karán és az amerikai Stanford Egyetemen folytatta. Doktori disszertációját a Színház- és Filmművészeti Egyetemen védte meg.
- Munkahelyei: Magyar Rádió, Magyar Televízió, 1997-től független műsorkészítő
- Fontosabb kitüntetései: Pulitzer-emlékdíj, Táncsics-díj, Magyar Lajos-díj, Opus-díj, A Magyar Köztársaság Érdemrend Tisztikeresztje