Hírek

2005.03.01. 00:00

Paloták árnyékában

A Kodály körönd és a Városliget között húzódó Benczúr utca két oldalán többnyire diplomata rendszámú autókat látni.

Kiss G. – Lázin M. András

[caption id="" align="alignleft" width="320"] Balázs Andor két lányával, Beatrixel és Blankával mindennap elsétál a csodálatos házak mellett
[/caption]A VI. kerületben lévő nagykövetségek közül, a kínai és az osztrák képviselet is a Benzcúr Gyula utcában rendezkedett be. Az utóbbiból hurcolták el Raoul Wallenberget 1945 januárjában. A több ezer zsidó életét megmentő svéd diplomata Sztálin Szovjetuniójában lelte halálát. Emlékét márványtábla őrzi.

A négy-öt emeletes polgári lakóházak között több intézmény központját is megtalálni. Itt van a Postás Művelődési Központ, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének épülete és a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete. Az utca Városligeti felén áll az ENSZ élelmezésügyi intézetének hazai központja és a Szakszervezetek Székháza. Az utóbbi mellett működött a Liget szanatórium, ahol 1919. január 27-én elhunyt neves költőnk, Ady Endre.

Benczúr Gyulának, a XIX. századi arcképfestészet mesterének, a Dózsa György út felőli irodaház márványtáblája állít emléket.

Visszametszett akácfák

– Harminc éve lakom az utcában – mondja Cserneczky Gáborné (70). Azóta jelentősen megnőtt a forgalom. Az autók végett kellett a hatalmas akácfák ágait is visszametszeni. Az összeérő lombkoronák miatt a szél nem oszlatta szét a kipufogógázt. A legnagyobb problémám, hogy az utcában mindössze egyetlen közért van, ami túl drága. Így ha vásárolni szeretnék, mindig messzebre kell mennem. A közlekedés azonban megfelelő, a közeli Andrássy úton van a földalatti. A tisztasággal sem vagyok elégedett, de a kosz Budapesten szinte mindenütt gondot jelent.

Kertekből nőtt ki ez a városrész is

A Benczúr utca és a környéke hajdan zöldségeskert volt. A 17. és a 19. század között készült térképeken jól nyomon követhető, ahogy szorgos kezű eleink virágzó növénykultúrát teremtettek a szikes területen. Magát a közlekedési folyósót a tizenkilencedik század elején Városerdő háta mögötti, majd Hátsó városerdő fasornak, végül Nagy János utcának nevezték. Mai jelét 1921-ben kapta. Beépülése a város növekedésével párhuzamosan történt. Névadója az 1844-ben született, s 1920-ban meghalt híres festő, Benczúr Gyula volt.

Címkék#Mi utcánk
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!