Hírek

2005.04.04. 00:00

Amíg a fehér füst felszáll

A katolikus egyházfő halálával megüresedik Szent Péter trónja és Róma püspöki széke. Ilyenkor összeül a pápaválasztó testület, az úgynevezett konklávé, azaz a bíborosi kollégium.

Gyulay Zoltán

A szokásjog szerint az új pápa a testület 80 évnél nem idősebb tagjai közül szokott kikerülni, de a kánonjog értelmében bármely nőtlen nagykorú férfi megválasztható. Ha azonban az illető még nem püspök, a döntés elfogadását követően azonnal püspökké kell szentelni. A választás a vatikáni apostoli palota Sixtus-kápolnájában történik, befalazott ajtók mögött. A választás eredményét sötét vagy fehér füst jelzi a külvilág számára. A szavazócédulákat ugyanis elégetik, a sikeres választást fehér füst jelzi.

Joseph Ratzinger bíboros (78)

1927. április 16-án született Marktlban. IV. Pál pápa nevezte ki bíborossá és München-Freising érsekévé 1977-ben, 1981 óta a Hittani Kongregáció prefektusa. Az egyház konzervatív irányvonalát képviseli. Magas korára és vitathatatlanul merev hagyománytisztelete miatt elsősorban pápaválasztóként jön számításba. Ha mégis a személyére esik a választás, a német bíboros egyértelműen átmeneti megoldásnak tekintendő.

Karl Lehmann bíboros (69)

1936. május 16-án született Sigmaringenben. Mainz püspöke 1983 óta, 1987-ben a német püspöki konferencia elnökévé, 1993-ban az európai püspökkari konferencia első elnökhelyettesévé választották. Bíborosi rangját 2001-ben nyerte el. Az egyház megújításának szorgalmazója. Noha Németországban rendkívül kedvelt személyiség, a világegyház dolgaiban azonban járatlannak tartják. Mellette szól viszonylagos fiatal kora.

Giovanni Battista Re bíboros (71)

1934. január 30-án született Bornóban. Pappá 1957. március 3-án szentelték. Vatikáni diplomataként működött 1963-tól Panamában és Iránban. Ezt követően 1987-től Vescovio címzetes érseke és a püspöki

kongregáció titkára, 1989-től a kongregáció prefektusa. A pápa jobbkezeként a kúria második legfontosabb emberének számít. A bíborosi kalapot 2001 óta viseli. Magas kora ellenére a legesélyesebbek egyike.

Dionigi Tettamanzi bíboros (71)

1934. március 14-én született. Milánó érseke 1998 óta bíboros. Ugyancsak az esélyesek közé tartozik, aki az utóbbi időkben egyre gyakrabban kerül szóba II. János Pál lehetséges utódaként. Különösen a liberálisan gondolkodók és mindazok szemében vonzó a személye, akik szívesen látnának ismét olasz egyházi embert a pápai trónon. Igaz, ebben a vonatkozásban komoly vetélytársai akadnak.

Angelo Scola bíboros (64)

1941. november 7-én született Malgratéban. Pappá 1970-ben szentelték. Az olaszországi Grosseto püspöke, majd Milánó érseki helynöke, 2002-ben Velence pátriárkája lett. Bíborossá 2003-ban kreálta a pápa, és Tettamanzi bíboros „ifjú” kihívójának tartják. Mellette szól, hogy XXIII. János személyében az adriai város már adott pápát. Egy-házi körökben szívesen fogad-nák, ha ismét olasz születésű pápát választanának.

Christoph Schönborn bíboros (63)

1942. január 22-én született. Bécs érseke, 1998 óta bíboros. Viszonylag fiatal korának köszönhetően az olaszok mellett lehetséges európai jelöltnek számít, és a német bíborosokhoz hasonlóan személye keresztülvihető a pápaválasztó testületen. Elődje, a közelmúltban elhunyt Franz König bíboros nagy tekintélynek örvendett a Vatikánban, de az osztrák egyházat újabban botrányok árnyékolják be.

Rodriguez Maradiaga Oscar Andres bíboros (62)

1942. december 29-én született. A hondurasi Tegucigalpa érsekét 2001-ben emelte a pápa bíborosi rangra. Az Opus Dei, az egyház titokzatos és nem alábecsülendő hatalmi csoportosulásának „személyzeti igazgatója”. A liberálisok irányvonalához tartozik, s nem az egyetlen jelölt azok számára, akik latin-amerikai pápát szeretnének. Esélyeit rontja, hogy az utóbbi években erőteljesen elkezdett politizálni.

Francis Arinze bíboros (72)

1932. november 1-jén született Eziowellében. Nigéria érseke 1979 óta országa püspöki konferenciájának elnöke. Bíborosi kinevezését 1985-ben nyerte el, ekkortól a vallások közötti párbeszéd pápai tanácsának a vezetője. Az egyház megreformálását tartja fő hivatásának. Személyében először kerül fekete bőrű a pápai trónra. Hasonló meglepetést keltene, mint a lengyel pápa, aki megtörte az olaszok évszázados uralmát.

Szent Péter sírjánál

Ha egyéb különös oka nincs, a temetést a halált követő negyedik és hetedik nap között el kell végezni. A pápa halálos ágyánál fénykép nem készülhet, utolsó szavait semmilyen műszaki eszközzel nem rögzíthetik. A katolikus egyházfőt mindenképpen Rómában, Szent Péter sírbarlangjában kell végső nyugalomra helyezni. (A barlang fölé emelték a bazilikát.) Ha a pápát Rómán kívül távozna a másvilágba, a bíborosoknak gondoskodniuk kell a holttest visszaszállításáról. Amennyiben a pápát a Szent Péter-bazilikában temetik el, erről hivatalos iratot kell kiállítani. A szertartás után és az utód megválasztása alatt senki sem léphet be a pápai magánlakosztályba. Amennyiben végrendelet maradt levél vagy magánirat formájában hátra, és az elhunyt a végrehajtóját is megnevezte, kötik őt az örökhagyó utasításai. Kizárólag az új pápának tartozik felelősséggel.

Magyarok tiaraközelben

A történelem folyamán két magyar főpap is tiaraközelbe került. (A tiara a pápai hármas korona neve; I. János Pál volt az első, aki nem koronáztatta meg magát.)

Bakócz Tamás győri püspök, esztergomi érsek, bíboros (1442?–1521), apja uradalmi jobbágy, kerékgyártó mester volt. Sokat fáradozott a keresztény uralkodók szentszékkel való viszályának elsimításáért, amit végül is siker koronázott. Jutalmul elnyerte a velencei pátriárka címét, és ez közelebb vitte a pápasághoz. II. Gyula pápa halála után 1512-ben ő is indult a pápai trónért való küzdelemben, amit 1513-ban Medici János bíboros (X. Leó) hódított el előle, mivel ő csak nyolc szavazatot kapott.

Lékai László esztergomi érsek, bíboros (1910–1986) eredeti neve 1940-ig Lung, édesapja fazekas és kályhásmester volt. Rómában szentelték pappá 1934-ben. Plébános volt Balatonlellén, Murakeresztúron, Zalaszentivánon, Badacsonytomajban, apostoli kormányzó Veszprémben, Esztergomban. Jelentős érdemeket szerzett a magyar egyház helyzetének rendezésében, térnyerésének megalapozásában. Tevékenységét sokan bírálták, és szemére vetették, hogy Mindszenty József utódaként hozzájárult a mártír bíboros kiengedéséhez az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének épületéből külföldre. (Mindszenty 1956-ban itt keresett menedéket.)

Feladatok a temetés megszervezésétől a megválasztott új pápa első áldásáig

A pápa halálakor megkezdődnek a temetési szertartás előkészületei. II. János Pált a Szent Péter bazilikában ravatalozzák fel. Az előkészületeknek a halált követő tizenötödik be kell fejeződniük. A bíborosoknak legkorábban ekkor, de legkésőbb a huszadik napon ünnepélyes áldozati misén kell résztvenniük. Délután ünnepélyes keretek között miseruhában gyülekeznek a Sixtusi kápolnában. A bíborosok dékánja (Joseph Ratzinger), vagy a rangidős és a legidősebb bíboros fölolvassa az eskü szövegét. A fogadalom a Bibliára tett kézzel hangzik el.

A titkos szavazatokat írásban kell leadni. Ezt II. János Pál írta elő, addig közfelkiáltással is lehetett pápát választani. Az érvényes eredményhez kétharmados többségre van szükség. Az egész eljárás a világtól elzártan, a legkisebb nyilvánosság kerülésével zajlik. Két „megbízható” műszaki embernek kell vigyáznia arra, hogy a titkok a falak között maradhassanak, mindenfajta hang- és képrögzítő, illetve lejátszó berendezés bevitele tilos. A bíborosok senki kívülállóval nem válthatnak szó.

Szabályok írják elő a szavazócédula formáját is. A papírlapnak négyzet alakúnak kell lennie, felső részén hivatalos felirattal, az alsó részen a megszavazott személy nevének helyet hagynak ki. A cédulát pontosan kétszer kell összehajtani. Az urnába való dobáskor minden egyes bíborosnak el kell ismételnie: „Tanúnak hívom Krisztust, aki a bírám lesz, hogy arra szavaztam, akiről hiszem, hogy isten akaratából választatik meg”. A voksok összeszámlálásában három segítő vesz részt, egymás után fölolvassa a papírlapokra írt neveket. Az eljárás az ellenőrzéssel és a cédulák elégetésével zárul. Ha a forduló sikertelen, azonnal megismétlik. Délelőttönként és délutánonként rendszerint két-két fordulót tartanak. Ezt követően a szavazatokat elégetik, így keletkezik a jelzőfüst, a színét más anyaggal festik meg.

Eredményes szavazás után behívják a bíborosi kollégium titkárát és a pápai szertartásmestert. A rangidős és a legidősebb bíboros, vagy a kollégium dékánja megkérdezi a megválasztottat, hogy elfogadja-e a megválasztását. Igenlő válasz esetén a következő kérdés: „Hogyan akarod magadat nevezni?” Albino Luciani, aki mindössze harminc napig ült Szent Péter trónján 1978-ban hagyományt teremtett, amikor két közvetlen elődjének, XXIII. Jánosnak és VI. Pálnak a nevét választotta, jelezve, hogy folytatni kívánja a munkájukat. Végezetül a bíborosi kollégium diakónusa bejelenti a népnek az új pápa nevét. A frissen megválasztott szentatya ezt követően először oszt áldás a bazilika erkélyéről urbi et orbi, azaz a városnak (Rómának) és a világnak.

1927. április 16-án született Marktlban. IV. Pál pápa nevezte ki bíborossá és München-Freising érsekévé 1977-ben, 1981 óta a Hittani Kongregáció prefektusa. Az egyház konzervatív irányvonalát képviseli. Magas korára és vitathatatlanul merev hagyománytisztelete miatt elsősorban pápaválasztóként jön számításba. Ha mégis a személyére esik a választás, a német bíboros egyértelműen átmeneti megoldásnak tekintendő.

Karl Lehmann bíboros (69)

1936. május 16-án született Sigmaringenben. Mainz püspöke 1983 óta, 1987-ben a német püspöki konferencia elnökévé, 1993-ban az európai püspökkari konferencia első elnökhelyettesévé választották. Bíborosi rangját 2001-ben nyerte el. Az egyház megújításának szorgalmazója. Noha Németországban rendkívül kedvelt személyiség, a világegyház dolgaiban azonban járatlannak tartják. Mellette szól viszonylagos fiatal kora.

Giovanni Battista Re bíboros (71)

1934. január 30-án született Bornóban. Pappá 1957. március 3-án szentelték. Vatikáni diplomataként működött 1963-tól Panamában és Iránban. Ezt követően 1987-től Vescovio címzetes érseke és a püspöki

kongregáció titkára, 1989-től a kongregáció prefektusa. A pápa jobbkezeként a kúria második legfontosabb emberének számít. A bíborosi kalapot 2001 óta viseli. Magas kora ellenére a legesélyesebbek egyike.

Dionigi Tettamanzi bíboros (71)

1934. március 14-én született. Milánó érseke 1998 óta bíboros. Ugyancsak az esélyesek közé tartozik, aki az utóbbi időkben egyre gyakrabban kerül szóba II. János Pál lehetséges utódaként. Különösen a liberálisan gondolkodók és mindazok szemében vonzó a személye, akik szívesen látnának ismét olasz egyházi embert a pápai trónon. Igaz, ebben a vonatkozásban komoly vetélytársai akadnak.

Angelo Scola bíboros (64)

1941. november 7-én született Malgratéban. Pappá 1970-ben szentelték. Az olaszországi Grosseto püspöke, majd Milánó érseki helynöke, 2002-ben Velence pátriárkája lett. Bíborossá 2003-ban kreálta a pápa, és Tettamanzi bíboros „ifjú” kihívójának tartják. Mellette szól, hogy XXIII. János személyében az adriai város már adott pápát. Egy-házi körökben szívesen fogad-nák, ha ismét olasz születésű pápát választanának.

Christoph Schönborn bíboros (63)

1942. január 22-én született. Bécs érseke, 1998 óta bíboros. Viszonylag fiatal korának köszönhetően az olaszok mellett lehetséges európai jelöltnek számít, és a német bíborosokhoz hasonlóan személye keresztülvihető a pápaválasztó testületen. Elődje, a közelmúltban elhunyt Franz König bíboros nagy tekintélynek örvendett a Vatikánban, de az osztrák egyházat újabban botrányok árnyékolják be.

Rodriguez Maradiaga Oscar Andres bíboros (62)

1942. december 29-én született. A hondurasi Tegucigalpa érsekét 2001-ben emelte a pápa bíborosi rangra. Az Opus Dei, az egyház titokzatos és nem alábecsülendő hatalmi csoportosulásának „személyzeti igazgatója”. A liberálisok irányvonalához tartozik, s nem az egyetlen jelölt azok számára, akik latin-amerikai pápát szeretnének. Esélyeit rontja, hogy az utóbbi években erőteljesen elkezdett politizálni.

Francis Arinze bíboros (72)

1932. november 1-jén született Eziowellében. Nigéria érseke 1979 óta országa püspöki konferenciájának elnöke. Bíborosi kinevezését 1985-ben nyerte el, ekkortól a vallások közötti párbeszéd pápai tanácsának a vezetője. Az egyház megreformálását tartja fő hivatásának. Személyében először kerül fekete bőrű a pápai trónra. Hasonló meglepetést keltene, mint a lengyel pápa, aki megtörte az olaszok évszázados uralmát. Szent Péter sírjánál Ha egyéb különös oka nincs, a temetést a halált követő negyedik és hetedik nap között el kell végezni. A pápa halálos ágyánál fénykép nem készülhet, utolsó szavait semmilyen műszaki eszközzel nem rögzíthetik. A katolikus egyházfőt mindenképpen Rómában, Szent Péter sírbarlangjában kell végső nyugalomra helyezni. (A barlang fölé emelték a bazilikát.) Ha a pápát Rómán kívül távozna a másvilágba, a bíborosoknak gondoskodniuk kell a holttest visszaszállításáról. Amennyiben a pápát a Szent Péter-bazilikában temetik el, erről hivatalos iratot kell kiállítani. A szertartás után és az utód megválasztása alatt senki sem léphet be a pápai magánlakosztályba. Amennyiben végrendelet maradt levél vagy magánirat formájában hátra, és az elhunyt a végrehajtóját is megnevezte, kötik őt az örökhagyó utasításai. Kizárólag az új pápának tartozik felelősséggel. Magyarok tiaraközelben A történelem folyamán két magyar főpap is tiaraközelbe került. (A tiara a pápai hármas korona neve; I. János Pál volt az első, aki nem koronáztatta meg magát.)

Bakócz Tamás győri püspök, esztergomi érsek, bíboros (1442?–1521), apja uradalmi jobbágy, kerékgyártó mester volt. Sokat fáradozott a keresztény uralkodók szentszékkel való viszályának elsimításáért, amit végül is siker koronázott. Jutalmul elnyerte a velencei pátriárka címét, és ez közelebb vitte a pápasághoz. II. Gyula pápa halála után 1512-ben ő is indult a pápai trónért való küzdelemben, amit 1513-ban Medici János bíboros (X. Leó) hódított el előle, mivel ő csak nyolc szavazatot kapott.

Lékai László esztergomi érsek, bíboros (1910–1986) eredeti neve 1940-ig Lung, édesapja fazekas és kályhásmester volt. Rómában szentelték pappá 1934-ben. Plébános volt Balatonlellén, Murakeresztúron, Zalaszentivánon, Badacsonytomajban, apostoli kormányzó Veszprémben, Esztergomban. Jelentős érdemeket szerzett a magyar egyház helyzetének rendezésében, térnyerésének megalapozásában. Tevékenységét sokan bírálták, és szemére vetették, hogy Mindszenty József utódaként hozzájárult a mártír bíboros kiengedéséhez az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének épületéből külföldre. (Mindszenty 1956-ban itt keresett menedéket.) Feladatok a temetés megszervezésétől a megválasztott új pápa első áldásáig A pápa halálakor megkezdődnek a temetési szertartás előkészületei. II. János Pált a Szent Péter bazilikában ravatalozzák fel. Az előkészületeknek a halált követő tizenötödik be kell fejeződniük. A bíborosoknak legkorábban ekkor, de legkésőbb a huszadik napon ünnepélyes áldozati misén kell résztvenniük. Délután ünnepélyes keretek között miseruhában gyülekeznek a Sixtusi kápolnában. A bíborosok dékánja (Joseph Ratzinger), vagy a rangidős és a legidősebb bíboros fölolvassa az eskü szövegét. A fogadalom a Bibliára tett kézzel hangzik el.

A titkos szavazatokat írásban kell leadni. Ezt II. János Pál írta elő, addig közfelkiáltással is lehetett pápát választani. Az érvényes eredményhez kétharmados többségre van szükség. Az egész eljárás a világtól elzártan, a legkisebb nyilvánosság kerülésével zajlik. Két „megbízható” műszaki embernek kell vigyáznia arra, hogy a titkok a falak között maradhassanak, mindenfajta hang- és képrögzítő, illetve lejátszó berendezés bevitele tilos. A bíborosok senki kívülállóval nem válthatnak szó.

Szabályok írják elő a szavazócédula formáját is. A papírlapnak négyzet alakúnak kell lennie, felső részén hivatalos felirattal, az alsó részen a megszavazott személy nevének helyet hagynak ki. A cédulát pontosan kétszer kell összehajtani. Az urnába való dobáskor minden egyes bíborosnak el kell ismételnie: „Tanúnak hívom Krisztust, aki a bírám lesz, hogy arra szavaztam, akiről hiszem, hogy isten akaratából választatik meg”. A voksok összeszámlálásában három segítő vesz részt, egymás után fölolvassa a papírlapokra írt neveket. Az eljárás az ellenőrzéssel és a cédulák elégetésével zárul. Ha a forduló sikertelen, azonnal megismétlik. Délelőttönként és délutánonként rendszerint két-két fordulót tartanak. Ezt követően a szavazatokat elégetik, így keletkezik a jelzőfüst, a színét más anyaggal festik meg.

Eredményes szavazás után behívják a bíborosi kollégium titkárát és a pápai szertartásmestert. A rangidős és a legidősebb bíboros, vagy a kollégium dékánja megkérdezi a megválasztottat, hogy elfogadja-e a megválasztását. Igenlő válasz esetén a következő kérdés: „Hogyan akarod magadat nevezni?” Albino Luciani, aki mindössze harminc napig ült Szent Péter trónján 1978-ban hagyományt teremtett, amikor két közvetlen elődjének, XXIII. Jánosnak és VI. Pálnak a nevét választotta, jelezve, hogy folytatni kívánja a munkájukat. Végezetül a bíborosi kollégium diakónusa bejelenti a népnek az új pápa nevét. A frissen megválasztott szentatya ezt követően először oszt áldás a bazilika erkélyéről urbi et orbi, azaz a városnak (Rómának) és a világnak. -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!