Díjat kapott a Halhatatlan Rózsa

[caption id="" align="alignleft" width="154"] Egyik legnagyobb sikere, az 1996-os atlantai olimpiai győzelem után
[/caption]Atlanta mellúszó bajnoka mellett még egy úszó, David Berkoff és további hét „vizes” (műugrók, pólósok és edzők) került be a legendák közé a Hall of Fame-be.
– Szerdán utaztam ki, majd csütörtökön és pénteken is több fogadáson vettem részt, de az igazi gálát szombaton rendezték – mondta Rózsa Norbert. – Aláírtunk egy plakátot, amelyet elárvereznek, de ezen kívül is rengeteg aláírást osztottunk ki. A többiekhez hasonlóan én is küldök ki úszósapkát és úszónadrágot a múzeum számára. Hatalmas felhajtást csaptak a szervezők az esemény körül, és remekül sikerült az ünnepség. A szálloda különtermében megvacsoráztunk, majd kezdődött a hosszú ünnepség, amelyen mindenkiről bemutattak egy kétperces anyagot gyerekkori képekkel és filmrészletekkel. Majd egyenként a pódiumra szólították a kiválasztottakat. A díj egy álló, vastag műanyag plakett, amin rajta van az illető fényképe, neve, illetve a beiktatás időpontja. Vállunkra tettek egy selyemszalagot, ezen szerepel a díjazott neve. Mielőtt bárki továbbgondolná és irigykedne, pénz nem jár érte, igaz, nem is ez a fontos, hanem az, hogy a pályafutásom után is elismerték a teljesítményemet. A pódiumon is azt mondtam, hogy nagy öröm és megtiszteltetés, hogy ismét képviselhettem Magyarországot és szülővárosomat, Dombóvárt. Köszönettel tartozom a szövetségnek, hiszen versenyzőként sok támogatást kaptam. A díjat Széchy Tamás emlékének ajánlottam, s ajánlom, mert Tamás bácsi formált belőlem olimpiai, világ- és Európa-bajnok úszót. Nélküle nem juthattam volna el idáig. Sajnálom, hogy ezt már nem élhette meg. Most biztos nagyon örülne…