Hírek

2005.10.04. 00:00

Kamerának nem lehet helye a próbafülkékben

Az Alkotmánybíróság (Ab) hétfői határozata szerint alkotmányellenes a május 2-án elfogadott, a személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenységet szabályozó törvény biztonsági kamerák használatára vonatkozó több rendelkezése.

Hajdú P.–Juhász Á.

A törvényt Mádl Ferenc volt köztársasági támadta meg, mondván, a rögzítés nélküli felvételre vonatkozó egyes rendelkezések sértik az érintett személyek méltóságát. Körkérdésünkkel a jellemző felhasználók tapasztalatai iránt érdeklődtünk. A Reggel kérdésére a margitszigeti Hajós Alfréd Uszodában elmondták, az intézményt védő biztonsági kamerákat a bejáratnál helyezték el. Az öltözőkben nincsenek kamerák, ott a kabinosok felügyelik a rendet. 

Az 1998 óta tevékenykedő, több tízezer objektumot védő City-Alarm Hungary Kft. szakreferense, Radics Attila lapunknak elmondta, hogy csak az elmúlt egy-másfél évben növekedett meg a kamerát igénylők száma, így az általuk védett épületek csekély hányadában van ilyen jellegű védelem. Az esetek döntő többségében élelmiszerboltok szereltetik fel a bolti lopások, illetve rablások megelőzése érdekében a kamerákat, illetve igénylik az ehhez kapcsolódó vagyonőri szolgáltatást. Az öltözőkben, a próbafülkékben és más olyan helyen, ahol az emberi intim szférát esetleg sértené, kamera elhelyezése iránti igény praxisukban még nem merült fel. Az általunk megkérdezett bevásárlóközpontok (Cora, Tesco, Auchan) egyikében sincs a próbafülkékben kamera, azokat előtte helyezik el. A védelmi rendszer részeként a biztonsági személyzet zárt láncú kamerarendszer segítségével igyekszik megelőzni a lopásokat.

A legbecsületesebbek a svájciak

A bolti szarkák miatt tavaly 76 milliárd forintos veszteség érte a magyarországi kiskereskedelmet. Egy nemzetközi felmérés szerint a lopások döntő többségét a vásárlók követik el. A magyarországi kárnak például 29 százaléka írható az áruházi dolgozók számlájára. A „lopási toplistát” évek óta a britek vezetik, őket követik a finnek, a portugálok, a görögök és a franciák. Magyarország a 15. helyen áll. A sereghajtók, azaz a legbecsületesebbek a svájciak és az osztrákok.

Magyarországon az ismertté vált vagyon elleni bűncselekmények számának 30–40 százalékát teszik ki az áruházi lopások. A jelenlegi törvények szerint, ha valaki 10 ezer forint alatt tulajdonít el árucikket vagy -cikkeket, akkor az „csak” szabálysértésnek bizonyul. Ekkor az áruház a tettes ellen a lakhelye szerinti önkormányzatnál tesz feljelentést. Tízezer forint felett azonban bűncselekménynek számít ez a tett, ilyenkor a rendőrséghez kerül az ügy.

Magyarországon az ismertté vált vagyon elleni bűncselekmények számának 30–40 százalékát teszik ki az áruházi lopások. A jelenlegi törvények szerint, ha valaki 10 ezer forint alatt tulajdonít el árucikket vagy -cikkeket, akkor az „csak” szabálysértésnek bizonyul. Ekkor az áruház a tettes ellen a lakhelye szerinti önkormányzatnál tesz feljelentést. Tízezer forint felett azonban bűncselekménynek számít ez a tett, ilyenkor a rendőrséghez kerül az ügy. -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!