Jogszerűtlen a díjszedés a Budapesti Gazdasági Főiskolán

A jogszabályellenes helyzet megszüntetése érdekében az intézménynek minden szükséges lépést meg kell tennie, a főiskolának és hallgatóinak pedig egyaránt törekednie kell arra, hogy a probléma megoldása érdekében megfelelő párbeszéd alakulhasson ki - olvasható Aáry-Tamás Lajos MTI-nek kedden megküldött állásfoglalásában. A biztos felidézte, hogy hivatalába számos panasz érkezett a Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Karának (BGF KVIF) államilag finanszírozott angol és német nyelvű idegenforgalmi és szálloda, valamint kereskedelmi szakán fizetendő térítési díjjal kapcsolatban. A panaszokban azt sérelmezték, hogy államilag finanszírozott hallgatóként a rájuk "költséghozzájárulás" címén kirótt 150 ezer forint ellentétes a tandíjmentességről rendelkező jogszabályokkal.

Aáry-Tamás Lajos közölte: kezdeményezte, hogy a főiskola a jogszabályoknak megfelelően szüntesse meg az államilag finanszírozott angol és német nyelvű idegenforgalmi és szálloda, valamint kereskedelmi szakos hallgatókat jogellenesen terhelő idegen nyelvű képzési hozzájárulásra vonatkozó fizetési kötelezettséget.  Álláspontja szerint ugyanis a BGF KVIF államilag finanszírozott idegen nyelvű szakokon bevezetett idegen nyelvű képzési hozzájárulás-fizetési kötelezettség ellentétben áll a felsőoktatási törvény, valamint a felsőoktatási hallgatók részére nyújtható támogatásokról szóló kormányrendelet díjfizetésre vonatkozó rendelkezéseivel.

A felvételi tájékoztatóban a képzést államilag finanszírozott formában, angol és német nyelvű idegenforgalmi és szálloda, valamint  kereskedelmi szakként hirdették meg - szögezte le a biztos, hozzátéve: ahogyan azt válaszlevelében a rektor is hangsúlyozta, a  képzés során heti 33 kontaktórában angol vagy német nyelven folyik  az oktatás, és a tananyagot is ezeken a nyelveken kérik számon. Ezek alapján a két nyelv nem többletszolgáltatás, hanem elengedhetetlen feltétele a képesítési követelmények és a tantervbe foglalt tanulmányi kötelezettségek teljesítésének, ez pedig a jogszabályok alapján kizárja az e címen fizetendő képzési hozzájárulás díjként való megállapítását.

Roóz József rektor a kezdeményezésére adott válaszában továbbra is fenntartotta a díjszedés jogszerűségére vonatkozó álláspontját. Levelében a probléma gyökerét a jogszabályok elégtelen szabályozására vezette vissza, és kiemelte, hogy az új felsőoktatási törvény a "többletszolgáltatás kimondásával" ezt az elégtelen zabályozást jogértelmezési jelleggel pótolja. Az új törvény szerint az államilag támogatott képzésben a hallgató térítési díj mellett igénybe veheti az alap- és mesterképzés tantervében rögzített ismeretek nem magyar nyelvű oktatását.

A BGF KVIF által 2006/2007. tanévre meghirdetett államilag finanszírozott szakok között négy idegen nyelvű képzés szerepel. E szakok államilag finanszírozott képzésként történő meghirdetése azt jelzi, hogy az új felsőoktatási törvény hatályba lépésének időpontjában sem fog fennállni a hallgatók számára biztosított önálló döntési jog - írta a biztos. Kitért arra, hogy az új felsőoktatási törvény egyértelműen a felsőoktatási intézményekkel jogviszonyt létesítő hallgatók, és nem a felvételi eljárásban résztvevő személyek számára kínálja fel annak a lehetőségét, hogy a többletszolgáltatások igénybevételéről döntsenek. A biztos utalt arra, hogy mivel a jogszabályok nem biztosítanak számára az ügyben további intézkedési lehetőséget, a Budapesti Gazdasági Főiskolának a kialakult helyzetben saját hallgatóit kell meggyőznie a díjfizetés helyességéről. Azok az érintettek, akik a díjfizetés jogszerűségével továbbra sem értenek egyet, a Polgári Törvénykönyv rendelkezései alapján bíróságon szerezhetnek érvényt igazuknak.

A biztos korábban hasonló tartalmú állásfoglalást fogalmazott meg a Szegedi Tudományegyetem Budapest Média Intézete, a Modern Üzleti Tudományok Főiskolájával kapcsolatban is.