Hírek

2006.01.06. 07:15

Nem borult fel a szekér

A kormány kedvezően, az elemzők némi kétkedéssel fogadták az államháztartás múlt évi hiányáról szóló bejelentést.

Dreissiger Ágnes, Szakács Árpád, Tibay Gábor

Ezermilliárd forint alatt maradt a 2005-ös költségvetés hiánya – jelentette be Veres János pénzügyminiszter. A hiány a csütörtökön kiadott gyorsjelentés szerint 984,4 milliárd forint lett, ez pedig a legutolsó becsléshez képest közel negyvenmilliárdos javulást jelent. A hiány a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyítva 4,4 százalék, a tervezett 4,6 százalékoz képest. A 2005-ös költségvetési törvény a hiánycélt 1022,6 milliárd forintban határozta meg. Az infláció 3,6 százalékos maradt, az export mintegy tíz százalékkal bővült, a gazdaság pedig 4 százalékkal növekedett. Az európai uniós elvek alapján számolt mérleg elkészítése még néhány hónapot igénybe vesz, ám az előzetes kalkuláció alapján a hiány 6,1 százalékos lesz, vagyis ez a hiánycél is teljesül. Veres János pénzügyminiszter kijelentette: nem váltak valóra a pesszimista jóslatok. A nagyobbik kormánypárt nevében Lendvai Ildikó biztató és fontos irányjelzőnek értékelte a jelenést. Az MSZP-s politikus arra kérte a pártokat, fedezetlen választási ígéretekkel ne lehetetlenítsék el a költségvetési hiány lefaragását.

Óvja a Pénzügyminisztériumot a túlzott győzelmi jelentéstől Csaba László közgazdász. Úgy véli: nincs kézzelfogható bizonyíték arra, hogy valóban jelentősen gyorsulna a gazdaság. Lapunknak elmondta, pozitívumként az infláció alacsony voltát és az export növekedését könyvelheti el a kabinet, továbbá azt, hogy a hiánynak sikerült a legutolsó, októberi hiányelőrejelzés alá kerülnie. Ugyanakkor hozzátette, hogy korántsem lenne szabad a történtekre jelentős érdemként hivatkozni, mindössze annyit sikerült elkerülni, hogy „felboruljon a szekér”. Mint mondta, nem szabad elfeledni, a mérlegen a Budapest Airport privatizációs bevétele is javított, pedig nem is lehetne a magánosítási bevételt így elszámolni. Csaba László utalt arra, az ÁPV Rt.-hez érkező összeg mindössze azzal, hogy a 2005-ös év fordulóján a privatizációs cég bankszámláján fekszik, javít a mérlegen, a valójában azonban könyvelési trükkről van szó.

Kedvezően értékelte a bejelentést Palócz Éva, a Kopint-Datorg Rt. vezérigazgató-helyettese. Kifejtette: a közzétett adatokból megállapítható, hogy a kormány az elmúlt hónapokban fegyelmezettebb fiskális politikát folytatott, mint az év első két harmadában. A javuló költségvetési adatok jótékony hatással lehetnek az euró terv szerinti bevezetésére is. Ugyanakkor azt is kifejtette: akkor lehet pontosan értékelni az adatokat, ha a részleteket is közzéteszik. Így most azt sem lehet tudni, hogy a vártnál jobb adatok nem tartalmaznak-e olyan tételeket, amelyek kifizetését jövőre halasztották – tette hozzá Palócz Éva.

Minden pozitív számnak örülni kell, de a bejelentést aligha lehet győzelemként ünnepelni – így reagált lapunknak a pénzügyminiszter közlésére Bod Péter Ákos. A Magyar Nemzeti Bank volt elnöke szerint az elemzők már kétkedéssel fogadnak minden számot, mivel a magyar gazdaság továbbra is instabil.

Forián Szabó Gergely, a CA IB Alapkezelő Rt. elemzője szerint a csütörtök délután nyilvánosságra hozott 984,4 milliárd forintos hiány senkit nem érdekel külföldön, nem ezt a számot nézik, hanem az európai módszerrel számított hiányt. Hozzátette: a pénzforgalmi hiány a leginkább manipulálható adat, melyet a „helyén kell kezelni”. Az elemző arra is figyelmeztet, hogy az Eurostat általában felfelé kerekít, így a végleges véleményformálással még várni kell. Forián Szabó Gergely az euro 2010-es bevezetését nem tartja valószínűnek, szerinte nagyjából egy kormányzati ciklust fog csúszni az európai pénznem bevezetése, így 2013 előtt nem lesz euro.

Fidesz: a jövőt éljük fel

A luxusbaloldal kormánya tovább folytatja a költségvetési számmisztikát, kétségbeesetten kapaszkodik minden – számára kedvezőnek tűnő vagy általa megszépített – pénzügyi adatba. Így kommentálta a bejelentést lapunknak Révész Máriusz, a Fidesz szóvivője. Felhívta a figyelmet, hogy a 2006-os magyar költségvetésben minden 5 forint közpénzből 1 forint hitel! Hatalmas a költségvetési hiány, rekordnagyságú a külső és belső adósság. Változatlanul a következő évi pénzekből fizetjük az idei évi kiadásokat, vagyis a jövőt éljük fel. A gazdasági növekedés ma nagyobb részt hitelfelvételből táplálkozik, tehát valójában csak adósságot halmozunk fel. Az országnak évek óta nincs valós költségvetése, a büdzsé könyvelési trükkök gyűjteménye.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!