2006.01.02. 18:16
Nem veszik magukra az inget
A pártok jogosnak érzik az eldurvuló kampányra vonatkozó államfői észrevételeket, ám mindenki úgy véli, saját pártját nem érinti a kritika.
Meglehetősen sajátos olvasata van a politikai pártok részéről Sólyom László államfő újévi beszédének. Ismeretes, a köztársasági elnök komoly kritikát fogalmazott meg az egymást lejárató etikátlan kampánnyal szemben. Sólyom László a rendszerváltás utáni politika bűnének nevezte az ellenségkép-gyártást és kívánatosnak tartotta a hosszú távú stratégia megfogalmazását. A parlamenti pártok jogosnak tartják az államfői kritikákat és „megszívlelendőnek” nevezték az észrevételeket. Ugyanakkor saját felelősségét egyik parlamenti politikai erő sem ismeri el. A politikusok összességében úgy látják, pártjukat nem érinti a kritika.
Nyakó István, a szocialisták szóvivője lapunknak kifejtette: az elmúlt 15 évben az MSZP-re az volt a jellemző, hogy nem élt a negatív kampány eszközével. Hozzátette: csupán egy esetre emlékszik, 2004-ben az Európai Parlamenti választásokon olyan hirdetések jelentek meg, hogy „meg kell állítani a Fidesz hazugsággyárát”. Ez túl erős volt – ismerte el a szóvivő. Hozzátette: azért sem él az MSZP a negatív kampánnyal, mivel úgy tapasztalják, a választók elfordulnak attól a politikai erőtől, amely ilyen eszközöket alkalmaz.
„Az MDF volt az egyetlen párt az Országgyűlésben, amely kulturált hangnemben politizált, így „nem vesszük magunkra az inget” – reagált a köztársasági elnök észrevételeire Herényi Károly, a demokrata fórum frakcióvezetője. Az MDF is úgy látja, hogy néhány területen – gazdasági koncepció, vidékfejlesztés és agrárium, egészségügy – hosszútávú stratégiát kell kiépíteni. Ezeket nem lehet négy éves ciklusokra tervezni – mondta Herényi.
„A Fidesz egyetért a köztársasági elnök újévi köszöntőjében elmondott üzenettel” – nyilatkozta lapunknak Nyitrai Zsolt. A Fidesz parlamenti képviselője és kampányfőnök-helyettese szerint a választási felkészülésben a legnagyobb ellenzéki párt továbbra is a tárgyilagos kritikára, a be nem tartott ígéretekre, valamint arra összpontosít, hogy mit csinálna másképp. „Nem értünk egyet korábbi szocialista politikusok azon megnyilvánulásaival, amelyek háborúként jellemzik a választási kampányt, az emberek nyugalma a legfontosabb, ezt a politika nem zavarhatják meg” – hangsúlyozta Nyitrai Zsolt.
Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője lapunknak elmondta: saját pártja egyáltalán nem felelős a jelenlegi politikai közélet eldurvulásáért. A politikus nem is ezt, hanem a „demagóg ígérethalmazban” látja a legnagyobb veszélyt. „A két vezető párt felelőtlen bejelentéseivel komolytalanná teszi a politikai közéletet” – mondta a politikus. Az államfő által felvetett hosszú távú stratégiai területeknek Horn Gábor az egészségügy, a közigazgatás és az önkormányzat reformját jelölte meg. A liberálisok etikai kódexet is készítettek múlt év novemberében, amelyet hétfőn Kuncze Gábor SZDSZ elnök eljuttatott Sólyom Lászlóhoz. Kuncze azt várja: az államfő segít abban, hogy a négy parlamenti párt meg tudjon állapodni az idei választások etikai szabályozásáról. A tervezettel kapcsolatban az MSZP azt mondta: hajlandóak tárgyalni a javaslatokról, az MDF azt csak akkor fogadná el, ha rendeznék a pártfinanszírozás kérdését is. A Fidesz egyelőre nem tartja aktuálisnak az etikai kódex aláírását.
A pártok 2004-ben aláírták az etikai kódexet
Az újabb etikai kódex ötlete nem újdonság a politikai közéletben. A parlamenti pártok 2004 május közepén írták alá az Európai parlamenti választások idején a kampány játékszabályait rögzítő dokumentumot. Ez egyebek közt kimondta, hogy a választási kampány nem háború; a pártok nem egymás ellenségei, hanem politikai ellenfelei, valamint, hogy az európai választás a magyar nemzet uniós képviseletéről szól. A dokumentum rögzíti: a választási kampány célja, hogy a pártok és jelöltek programjukat, politikai céljaikat ismertessék és értelmezzék, ne legyen céljuk egymás lejáratása. Az aláíró felek kiemelkedő fontosságúnak tartják, hogy a választási kampányt mentesíteni kell minden valótlanságtól, rágalmazástól, fenyegetéstől, az emberi és a politikai jogok sérelmére történő uszítástól, felelőtlen demagógiától – áll az etikai kódexben.