Rendkívüli lehet a belvíz

[caption id="" align="alignleft" width="320"] A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Fegyverneken tegnap is több családi házat veszélyeztetett a belvíz
[/caption]Egy gyors tavaszi olvadás és egy csapadékos időjárás jelentős árvízi kockázatot hordozhat magában – jelentette ki tegnap Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, miután találkozott az illetékes tárcák vezetőivel, valamint az érintett, döntően a Tisza vonalán elhelyezkedő nyolc megye közgyűlési elnökeivel. Hozzátette: a következő hónapokban messze nem zárható ki, hogy rendkívüli belvízi helyzettel kell majd szembenézni, ezért a kormányzat felkérte a megyei közgyűlések vezetőit, hogy a helyi védelmi bizottságokon belül alakítsák meg azokat az operatív törzseket, amelyek közvetlenül felelősek a belvízvédelmi helyzet kezeléséért.
A Heves, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun, Csongrád, Szabolcs-Szatmár, Borsod-Abaúj-Zemplén és Békés megyei operatív törzsekben a vízügyi hatóságok, az érintett önkormányzatok, az FM-hivatalok és a katasztrófavédelmi hatóságok vesznek részt. A kormányfő kiemelte: a védekezés területén négy forrásból összesen 5,3 milliárd forint áll rendelkezésre, ami közvetlen működési és fejlesztési célokra is használható. A miniszterelnök kifejtette: a központi költségvetés általános tartalékából kétmilliárd forint elkülönítését rendelték el, hétfőtől megnyílik egy ugyancsak kétmilliárd forintos, pályázható fejlesztési forrás, a központi költségvetésből egymilliárd forint áll rendelkezésre ár- és belvízvédelmi célokra. Emellett teljes egészében kifizették a vízgazdálkodási társulatok tavalyi követeléseit, és a források nyitva állnak az idei működési költségekre is. „A kincstár a pénzügyi tárca utasítására a szokásosnál gyakoribb, tíznapos elszámolásokat fogad be, azaz folyamatosan lehet finanszírozni ezeket a munkákat” – tette hozzá a kormányfő.
Gyurcsány Ferenc azt mondta: közvetlen árvízi kockázatok jelenleg nincsenek, ugyanakkor régen tapasztalt, rendkívül nagy mennyiségű hó halmozódott fel a Duna és a Tisza vízgyűjtő területén. A belvízi helyzet kapcsán azt emelte ki, hogy a tavalyi év második felében 150 milliméterrel több csapadék esett, mint a megelőző években, az ország több mint nyolcvan százalékán pedig a talaj víztelítettsége elérte a száz százalékot.
 Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter arról tájékoztatta a megbeszélés résztvevőit, hogy a héten felállt az országos műszaki törzs, amely a megyei operatív törzsek országos irányítását végzi. „Az ár- és belvízvédelem együttes halmozott költségének nagy része ebben az esztendőben belvízi védekezésre ment el, ez a mostani szinten napi 21 millió forint” – tette hozzá Persányi Miklós.
A szaktárca vezetője kitért arra, hogy az elöntött terület nagysága 102 ezer hektár, ami szokatlan, de nem rendkívüli. Megemlítette, hogy 150 szivattyútelep naponta tízmillió köbméter vizet emel át, 571 fő védekezik 224 gépjárművel, ebből ötven munkagéppel, a belvízvédelmi tározóknak pedig mintegy fele van üzemben.
 Lamperth Mónika belügyminiszter a sajtótájékoztatón arról szólt, hogy 35 millió forint értékben 49 új szivattyú beszerzésére kerül sor a nyolc megyében.

A Vásárhelyi-terv folytatását követelik

Veres Nándor, Nagykörű polgármestere, a Közép-Tisza menti polgármestereket képviselő elöljáró, a közrádiónak elmondta: ha kialakítanák a fokgazdálkodás elvein alapuló rendszert a Tisza mentén, az lényegesen hatna a belvízre is. A belvízveszélyt ugyanis elsősorban az okozza, hogy gátakkal eltorlaszolták a folyó természetes útját, és a vizet szivattyúkkal emelik át a hullámtérbe. A többi között ezen kíván változtatni az az árvízvédelmi és vízgazdálkodási koncepció, amely továbbfejlesztett Vásárhelyi-terv néven vált ismertté. Nagykörű polgármestere hangsúlyozta: továbbra sem mondtak le arról, hogy nyomást gyakoroljanak a kormányra, a továbbfejlesztett Vásárhelyi-terv mielőbbi végrehajtása érdekében.