Vitatott költségvetés

„Jó tárgyalási alapnak” tekintik az Európai Parlament (EP) képviselői az Európai Unió 2007– 2013 közötti pénzügyi tervet. Ennél azonban semmiképpen sem többnek. Ezt bizonyítja, hogy tegnap 541 igen szavazattal 56 ellenében fogadták el azt a jelentést, amely elutasítja a tagállamok alkuját. Az EP – amely nem utolsósorban politikai erejét fitogtatja – tartja magát tavaly júniusi határozatához. Ebben többek között az javasolta, hogy az EU 975 milliárd euróból gazdálkodhasson ebben az időszakban. A tagállami alku ehhez képest csupán 862 milliárdról szól.
Így – ha nem is olyan hevesen, mint tavaly – folytatódhat a költségvetésről szóló vita. A jövő hétfőn induló háromoldalú egyeztetésen az EP-n és az osztrák elnökségen kívül az Európai Bizottság vesz részt. Az osztrák elnökség reményei szerint márciusra megoldás születhet.
„Kemény két hónap vár ránk” – mondta el lapunknak Fazakas Szabolcs. Az EP költségvetési ellenőrzési bizottságának szocialista elnöke ugyanakkor tagadta, hogy a parlament szavazása után elölről kellene kezdeni a tárgyalásokat. Szó sincs arról, hogy a parlament ragaszkodna a 975 milliárdos kerethez, ahogy azt sem várják el, hogy a költségvetés egyes fejezeteit újra nyissák. Így nem kerül veszélybe az a kompromisszum sem, amely alapján Magyarország például 22,6 milliárd eurót használhatna fel az unió felzárkóztatási alapjaiból. Fazakas Szabolcs elmondta: ha sikerül több pénzt kiharcolni a tagországoktól, a különbözetet kutatás-fejlesztésre, a transzeurópai közlekedési hálózatra, illetve a közös biztonságpolitikára szánnák.
Arról, mennyi lehet a keret végösszege, Fazakas szerint korai még találgatni. „Sokan úgy ítélték meg a parlamentben, hogy nem lesz megállapodás, sokan azt hitték, most szabad a gazda, ám egyiküknek sincs igaza” – vélekedett a képviselő. Az mindenesetre sokatmondó, hogy az EP-nek eddig egyszer sikerült föltornásznia a korábban kialkudott összeget. 1992-ben, mindössze kétmilliárd eurónyi összeggel.

Az EP is vizsgálja a CIA-börtönök ügyét

Ideiglenes európai parlamenti bizottság foglalkozik majd a CIA állítólagos európai börtöneivel, illetve fogolyszállításaival – döntött szerdán az Európai Parlament. A testület a következő kérdésekre keres választ: a CIA vagy más amerikai ügynökök, illetve más országok titkosszolgálatai részt vettek-e emberek elrablásában, fogva tartásában, kitettek-e foglyokat kínzásnak, az EU, vagy a csatlakozásra váró államok területén. A 46 fős bizottság azt is vizsgálja, vajon uniós polgárok részt vettek-e az elrablásokban – elrablóként vagy akár túszként.